Tartalom:
A Bankfigyelő Hálózatról röviden
A Világbank és a társadami szervezetek találkozója
ICC rövidhír
Kampány Európa legnagyobb bulldózerének megfékezésére
Autópálya önerőből?
Pusztul a Debreceni Nagyerdő, pusztítható a Botanikuskert is?
Mozaik
A Bankfigyelő Hálózat tagjainak elérhetősége
A Bankfigyelő irodájában elérhető kiadványok
Világbank pályázat
A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat 1995-ben alakult meg Krakkóban a Lengyel Ökológiai Klub (Föld Barátai Lengyelország) székhelyén. A Hálózatnak kilenc közép- és kelet-európai szervezet a tagja.
A Hálózat célja, hogy nyomon kövesse a nagy nemzetközi pénzügyi intézmények (Világbank, EIB, EBRD, IMF, ISPA) tevékenységét környezetvédelmi szempontból.
A Bankfigyelő Hálózatnak Magyarországon jelenleg négy tagja van. A regionális és a nemzeti koordinátor az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) Bankfigyelő Munkacsoport keretein belül, az energia-koordinátor az Energia Klub keretein belül dolgozik.
Vilniuszban tartja április elején alakuló közgyűlését az Európai és Közép-Ázsiai Világbank-NGO Munkacsoport (EKA Mcs). E munkacsoport célja a régióbeli civil szervezetek bevonása a Világbankkal való párbeszédbe, és a nyilvánosság fórumainak megteremtése. A közgyűlésre készült állásfoglalás-tervezetből közlünk részleteket.
"Mi, a Kelet- és Közép Európából, valamint Közép Ázsiából érkezett résztvevő társadalmi szervezetek a Világbank és a civil szféra párbeszédének egy lehetőségét látjuk ebben a regionális alakuló közgyűlésben. Véleményünk szerint ez a fórum azonban semmiképpen sem zárhatja ki a Világbank és a civil társadalom közötti egyéb kommunikációs lehetőségeket.
A civil társadalom fejlődése, a demokratikus döntéshozatalban való társadalmi részvétel a régió országainak átalakulásában kiemelt fontosságú. A társadalmi szervezetek és a Világbank közti párbeszéd hatékonyságának érdekében létfontosságú a Világbank civil társadalom által ellenőrzött, átlátható és nyomon követhető működése.
Fontos, hogy az érintett közösségek, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, szakértők be legyenek vonva azoknak a beruházásoknak az előkészítésébe, folyamatába, amelyek az életüket és a jövőjüket érintik. Ezeknek a folyamatoknak helyi, országos és nemzetközi szinten meghatározott szabályokkal kell rendelkezniük.
A Világbanknak a befektetéseket az Aarhusi Konvenció szellemében szükséges megvalósítania. A Világbank helyi irodái fontos szerepet játszhatnak a régió társadalmi részvételének fokozásában, a Bank befektetéseinek és terveinek helyi nyelvű publikálásával, az információhoz való jog hangsúlyozásával.
A régióba áramló szerkezetátalakító kölcsönök nagysága növekszik, ezek a kölcsönök azonban nehezen nyomon követhetők, a Bank nem is rendelkezik tervekkel az ezekkel kapcsolatos társadalmi részvétel tekintetében.
Az Országsegítési Stratégia (CAS) jelenlegi kialakításának példái (pl. Szlovákia) azt mutatják, hogy a Banknak jobban kidolgozott irányelveket kell alkalmaznia az előkészítő tárgyalásokkor és a CAS megvalósításkor.
Üdvözöljük a Bank a korrupció visszaszorítását célzó kezdeményezését. Ugyanakkor arra is felhívjuk a figyelmet, hogy ennek a harcnak a legfontosabb eszköze a nyilvánosság bevonása a tervek és a beruházások előkészítésébe és megvalósításába. A környezeti és szociális hatástanulmányok elkészítése, az Espoo Konvenció alkalmazása a határokon átnyúló hatásokkal kapcsolatban fontos az előkészítő fázisban. A beruházások megvalósulása alatti független ellenőrzés szintén elengedhetetlen.
Annak érdekében, hogy a helyi termelést ösztönözze, a Világbanknak lehetőséget kell biztosítania a kisléptékű hitelek bevezetésére, valamint nem szabad olyan gazdasági folyamatokat támogatni, amelyek a helyi termeléssel szemben a külföldi befektetőknek nyújtanak előnyöket. A szerkezetátalakító kölcsönök megítélésékor figyelembe kell vennie a szociális, oktatási és egészségügyi szektorra gyakorolt hatásokat."
Május elején tartja Magyarországon közgyűlését a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC). Erről a nemzetek és istenek feletti intézményről, amely a WTO-val egy követ fúj, nem sok információ áll eddig rendelkezésre, társadalmi ismertségük csekély, szinte semmi. A találkozón részt vesz a pénzvilág (apraja-) nagyja, a leghatalmasabb multik képviselői, a Világbank és a nemzetközi pénzintézetek tagjai. Az ETK Bankfigyelő Munkacsoportja egy külön hírlevél számot kíván megjelentetni áprilisban az ICC-ről beszerzett információk közlése végett. Addig is, a további tájékozódás érdekében az ICC-honlap címe: www.iccwbo.org
A pénzvilág egyik legbefolyásosabb szürke eminenciása, az Európai Beruházási Bank (EIB) már szerepelt a Bankfigyelő Hírlevél hasábjain. A érinthetetlenség az és átláthatatlanság bankja alapvető hatást gyakorol a közép-kelet európai térség gazdaságára. A Bank egyre növekvő befolyását mutatja az a tény, hogy jelenleg portfoliójának több mint 16%-a az EU-n kívüli térségekre - Kelet-Európa, Dél-Afrika, Ázsia, Latin-Amerika, Közép-Kelet - esik. A Bank a balkáni újjáépítésben is főszerepet vállalt, így befolyása a közeljövőben Délkelet-Európában is nőni fog.
Az EIB Magyarországon is egyre nagyobb és nagyobb szerepet kap. Európa legnagyobb buldózereként a nagy jelentőségű közlekedési, telekommunikációs beruházások finanszírozója. Befolyása tehát nagymértékű, ugyanakkor joggal mondhatjuk, hogy a nyilvánosság előtt nem nagyon ismert intézmény. Környezetvédelmi szempontból nem a kifejezetten sikeres projektek fűződnek a nevéhez: az M0-s autóút káposztásmegyeri szakasza, a metró 4-es szakasza, a legújabb MÁV kölcsön, amelynek feltételei miatt újabb mellékvonalak kerültek veszélybe.
Az EIB hatalmának, és szerepének szélesebb körben való ismertté , illetve a Bank nyitottabbá és zöldebbé tételére a Bankfigyelő Hálózat nemzetközi kampányt indított ez év januárjában. A kampány kezdete egy Brüsszelben tartott sajtótájékoztató volt, amelyen a Hálózat legújabb, az EIB-t boncolgató kiadványát bemutatták. Az "EIB - Accountable Only to the Market?" c. könyvecske a bank felépítését, működését, döntéshozatali módszereit elemzi, egy-két markáns esettanulmány-nyal is szolgál (köztük a magyar M0 északi autóút példájával).
Mik a tanulmány által megfogalmazott fő problémák?
A kampány kezdeteként az EIB igazgatói kaptak egy-egy "szeretetcsomagot" a Hálózattól, amely egy levél kíséretében tartalmazta az EIB-tanulmányt, illetve két projektről információs csomagot (köztük az M0 északi szektorról). Az EIB kampány egyik célcsoportja a bank igazgatósága, mivel egyre inkább tisztábban látszik, hogy az igazgatók rálátása az apparátus munkájára meglehetősen csekély, így a társadalmi szervezetek talán hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tudja a fej, mit csinál a bal kéz.
Mint az egyik igazgató visszajelezte, a tanulmány megállapításai lelkesedéssel töltötték el, " az első dolgom lesz az új kollégáknak odaadni. Ez az eddigi legjobb leírás az EIB-ről, amit csak olvastam…"
MB
A magyar kormány megelégelve a gyorsforgalmi út-hálózat kiala-kításának vonatatott menetét, fokozott ütemben lát hozzá az útberu-házásoknak. A nagystílű elkép-zelés szerint a tíz éves terv öt év alatt fog megvalósulni.
Az Európai Unió azonban - úgy tűnik - nem osztozik a magyar lelkesedésben, és nem támogatja teljes mellszélességgel az autópálya-építéseket. Magyarország lehet, hogy önerejéből kíván megfelelni a feladatnak.
A kormány a Nemzeti Autópálya Rt-t (NARt) alakította meg az autópálya fejlesztése lebonyolítására. Az NARt többségi - 99 százalékos - tulajdonosa az állami tu-lajdonú Ma-gyar Fejlesz-tési Bank Rt (MFB).
A MFB két feladata jelenleg az új beruházások finanszírozása és a megépült autópályák miatt fennálló (átvállalt) hitelek törlesztése (ezek a Győr és Hegyeshalom közötti M1 szakasz, valamint az M15 EBRD hitelei).
A NARt megalakulása utáni finanszírozási bizonytalanságok, után a feladatok lassan körvonalazódnak. Az idén várhatóan kezdődő beruházások között szerepel az M7 felújítása (25-30 milliárd Ft), illetve a későbbiekben a továbbépítése Balatonvilágosig; a dunaföldvári híd felújítása (6-7 milliárd Ft); az M0 keleti szakaszának előkészítő munkái (ez az Üzleti 7 információi szerint már most is folyik); Szekszárdnál és Párkánynál Duna-hidak építése. (Utóbbi fele részben PHARE pénzből épülne, a költségek másik felén Magyarország és Szlovákia osztozik.). A tervek szerint az M3-ashoz kötődve megkezdődik továbbá a Miskolcot és Nyíregyházát elkerülő két szakasz építése, valamint ezen szakaszok előkészítése a később megépülő autópályák csatlakoztatására (maga az M3-as Füzesabony és Polgár között, egy Tisza híddal együtt 80-90 milliárd Ft-ba kerülne a jelenlegi áron).
Az építkezéseket az elképzelések szerint az ÁPV Rt által megemelt tőkéjű MFB kötvénykibocsátással fedezné. Az idei költségvetésből mintegy 27 milliárd Ft állna rendelkezésre a NARt részére, de ebből a törlesztések miatt körülbelül a kétharmada fordítható majd tényleges beruházásokra.
A beruházásokhoz szükséges fennmaradó pénzeket a kormányzat EU pénzekből tervezi pótolni, de egyelőre nem sok sikerrel. Az EU nemrég kinyilvánított szándéka szerint pl. az M3-as továbbépítését nem kívánja támogatni az előcsatlakozási alapokból illetve a PHARE-ből származó forrásokkal, a fent felsorolt fejlesztések közül pedig egyedül a párkányi híd számíthat EU támogatásra.
A NARt fő hivatkozási alapja ezeknek a pénzeknek a megszerzésére az ország keleti és nyugati része közötti infrastrukturális különbség mérséklése. Az EU azonban inkább az észak-déli összeköttetések kialakítását szorgalmazza, sőt, az Európai Bizottság szerint a vasútban rejlő lehetőségek jobban kihasználhatóak lennének.
Az EU pénzek elnyerését tovább nehezíti, hogy azok utólag nem vonhatók bele beruházásokba, illetve a kormány elképzeléseivel ellentétben megkövetelik a nyilvános versenytárgyalást, ami azt jelenti, hogy a versenytárgyaláson az EU-s és a magyar cégek egyenlő esélyekkel kell, hogy induljanak.
ND
forrás: KHVM
Világbanki kölcsönből kívánja felépíteni a Debreceni Egyetem a debreceni Botanikuskert bejárata elé új élettudományi épülettömbjét. A hivatalos álláspont szerint ez az egyetlen helyszín, amely számításba jöhet a tömb elhelyezésére, más lehetőségek a tervezések során fel sem merültek. A debreceni civil szervezetek egy nyilatkozatban fogalmazták meg tiltakozásukat a tervezett építkezéssel kapcsolatban, egy alkalmasabb helyszínt is felkínálva alternatívaként. Március végén sor került a debreceni tiltakozók és a Világbank budapesti irodájának illetékesei között egy megbeszélésre. Az alábbiakban a megbeszélés egyik résztvevőjének, a Debreceni Városvédő- és Szépítő Egyesület tagjának írása olvasható.
Szomorú aktualitással ünnepelte alapításának 70 éves évfordulóját a debreceni Botanikuskert. Az egyetemi fejlesztési tervek veszélyeztetik a park egységét, különösképpen örökzöld állományát. Eddig még nem kapott országos nyilvánosságot az a tény, hogy évek óta olyan terv volt születőben, melyben az ismert Kossuth Lajos tudományegyetemi épületnél nagyobb beruházás szerepelt a védett természeti területre. A kert a védettség mellett történelmi értékű, a tudomány és az oktatás szolgálatában áll, és a város polgárainak kedvelt kirándulóhelye.
A tervezett beruházás ellen tiltakozó debreceni civil szervezetek örömmel vették, hogy felkereshették a Világbank magyarországi irodáját, ahol - túlzás nélkül mondható - a város valamennyi gondolkodó polgára nevében ismertették azokat a helyi lehetőségeket, ahol az egyetemi fejlesztések ideálisan megvalósíthatók lennének. A Nagyerdőről készült légifelvételek alapján felhívták a figyelmet arra a tényre, hogyan kerülhetett elrettentő példaként éppen egy gyógyszergyár a zöldterület közepére. A jelenlegi egyetemi terjeszkedés környezetkárosító hatása joggal állítható párhuzamba azzal, amit - ma már mindenki által elismerten - a gyógyszerüzem telepítése okozott. Debrecen az építési lehetőségekben alapvetően különbözik pl. a pécsi és a szegedi adottságoktól. A cívisvárosban a volt Kossuth Egyetem főépületétől azonos távolságban (helyesebben közelségben, mintegy két buszmegállónyira) keleten és nyugaton is van nagy kiterjedésű üres terület, már működő egyetemi egységekkel, és további fejlesztésre kijelölve. A civil szervezetek, a tényeket ismerő városi polgárok, de a tárgyaláson résztvevő budapestiek is úgy érzik, hogy a Botanikuskert környéki helyszínválasztás nem a valós indokok alapján történik, hanem azt bizonyos vezetői körök erőltetik. A Botanikuskert környékén a zöldterület nemcsak áldozatul esne az építménynek, de további felbecsülhetetlen károkat okozna az építési felvonulási terület, a jelenlegi (tervezésileg egyébként is kifogásolható) létesítmények mellett az egyetemi központ túlzsúfolttá válna, csaknem megoldhatatlan közlekedési, parkolási, infrastrukturális problémákkal.
A Világbank képviselői is meglepetésszerűen értesültek arról, hogy a jelenleg ismert tervekben olyan zöldterületi fejlesztések is szerepeltek, amiről eddig még ők sem tudtak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a világbanki támogatás elnyeréséhez civil szervezeti, valamint önkormányzati jóváhagyásra van szükség. A Világbank amerikai képviselője hangsúlyozta a nyilvánosság bevonásának szerepét, kiemelve a demokratikus eljárás jelentőségét. Mindezekre azért is szükség van mert az eddig elkészült környezeti hatástanulmányt ugyanannak az egyetemnek a professzora készítette, amelynek vezetősége az egyetlen lehetőségként jelöli meg a jelenlegi helyszínt. E munkahelyi viszony megkérdőjelezi az objektív értékelést. Nem szakemberek számára is feltűnő, hogy a részletes hatástanulmányban foglaltak nem állnak összhangban azzal, ami annak összefoglalójában, az ajánlásban szerepel. Itt ugyanis nem szakmai indoklások kerültek kiemelésre, hanem a "társadalmi hatások, melyek várhatóan közvetlenül érintik az építtető vállalatokat ,vállalkozókat, ill. magát a Debreceni Egyetemet. ...Országos, sőt nemzetközi jelentőségű a PhD-képzés feltételeinek javulása... a hallgatói létszám emelkedés... az egyetem imázsát igen kedvezően befolyásolja az élettudományi épület létesítése." Az érezhetően mondvacsinált "pozitív társadalmi hatások" nem indokok, mivel a más területre történő építkezés esetére is érvényesek. A világbanki szakemberek javaslata szerint is indokolt lenne a meglévő hatástanulmány független szakértők általi felülvizsgálata, újabb tanulmány készítése. Ebben ki kellene térni annak vizsgálatára, hogy az épület telepítése milyen előnyökkel/hátrányokkal jár az érintett hallgatókra, milyen a várható költségek alakulása.
Összefoglalva: a civil szervezetek bíznak abban, hogy a célnak megfelelő beruházásra Debrecenben lényegesen jobb lehetőségek vannak, mint ami a hivatalos tervben szerepel. Az új helyszínen történő építkezés olcsóbb, az épület, a közlekedés, a hallgatók igényei szerint kedvezőbben megvalósítható lenne. Egyet kell érteni azzal, amit a világbanki képviselők fogalmaztak meg, szükség van a nyilvánosság fórumaira, és a tervezésnél nem a néhány előadó, hanem a sok száz hallgató érdekeit kell alapul venni. Több civil szervezet korábban egységesen tiltakozott a Botanikuskert-beli és környékére való építkezés ellen. Örülnénk, ha az összességében 30 millió dolláros beruházásnak országos visszhangja is lenne, mivel ennél kevesebb összegből egy jobb tervet is meg lehetne valósítani.
Dr. Nagy Attila
Debreceni Városvédő- és Szépítő Egyesület
(4001 Debrecen. Pf 530.)
forrás: Nagy Attila: Hogyan építkezget a DOTE?
EBRD elnök IMF színekben? A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöki székére sikeresen pályázhat az EBRD tavaly megválasztott német elnöke Horst Köhler. Az első német jelölt kudarca után az újabb európai elnökjelölt támogatást élvez az amerikai bankárok körében. Az európai "hatalomátvétel" az IMF-ben nem csak egyes amerikai köröket nyugtalan0t, hanem felbuzdulva ezen, Kelet felől is szorgalmazzák az ázsiai befolyás hasonló növelését.
Az M0 autóút északi szakaszával kapcsolatban az Európai Ombudsmanhoz benyújtott panaszunk kivizsgálása az EIB ellen a véghajrához közeledik. Mindkét fél megírta és elküldte megjegyzéseit , véleményét, és az utolsó szó jogán már sokszor hangoztatott érveit. Az EIB hivatkozott arra, hogy a magyar kormány felelőssége az egész beruházás, a tiltakozó szervezetek hivatkoztak arra, hogy a Bank nem voltak hajlandó a bírósági végzés eredményét megvárva felfüggeszteni a pénzfolyósítást. Az Ombudsman térfelén pattog tovább a labda.
|
A Világbank pályázatot írt ki a Tiszán és a Szamoson bekövetkezett cián és nehézfémszennyezéssel kapcsolatban. Pályázhatnak társadalmi szervezetek (együttműködés előny), űrlap nincs, beadandó maximum 2 oldal, határidő április 16-a. További információk Buzetzky Tündétől, a Világbank helyi irodájának NGO koordinátorától.
Telefon: 374-9500,
|
A CEE Bankwatch kiadványai, melyek az irodában (Üllői út 91/b) megtalálhatók:
Az irodában szintén beszerezhetők a bankokkal és egyéb, közlekedéssel, energiával kapcsolatos kiadványok, illetve a bankok éves jelentései, tevékenységükre, projectjeikre vo-natkozó információk.
Hol érheti el a CEE Bankwatch magyar tagjait?
Feiler József
regionális koordinátor
(ETK Bankfigyelő Munkacsoport)
jozseff@bankwatch.org
Cím: 1091 Budapest, Üllői út 91/b. III. em. 21.
Tel.: 216 7297, Fax: 216 7295
Postacím: Budapest 1450 Pf.123.
Mihók Barbara
nemzeti koordinátor
(ETK Bankfigyelő Munkacsoport)
babarm@mail.matav.hu
Cím: 1091 Budapest, Üllői út 91/b. III. em. 21.
Tel.: 216 7297, Fax: 216 7295
Postacím: Budapest 1450 Pf.123.
Ámon Ada
energia koordinátor
(Energia Klub)
ada@zpok.hu
Cím: 1117 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 15.
Tel./Fax: 466 8866
Nagy Dénes
(ETK Bankfigyelő Munkacsoport)
nad00@mail.elender.hu