2001. június 7.

A Föld Barátai európai szervezete és a Közép és Kelet - Európai Bankfigyelő Hálózat ma adja ki az Európai Unió előcsatlakozási alapjait vizsgáló második angol nyelvű tanulmányát "Milliárdok fenntartható fejlődésre? II." címmel. A dokumentum ismerteti az alapok támogatási mechanizmusának jelenlegi helyzetét a tagjelölt országokban. Az elemzők - csakúgy, mint az előző jelentésben - különös figyelmet fordítanak a társadalmi nyilvánosság és az információhoz való hozzáférés kérdéseire, valamint a támogatási programok megvalósításának környezeti kihatásaira. A jelentés hivatkozik az Uniónak a göteborgi csúcson bemutatandó Fenntartható Fejlődés Stratégiájára, és összeveti azt az előcsatlakozási alapok gyakorlatával.

"Az előcsatlakozási alapok jelenleg nem tükrözik az EU azon törekvéseit, melyek az uniós irányelvek új orientációját célozzák a környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumok integrálása által. Az a modell, melyet a csatlakozásra váró országok követnek, zsákutca, amely kevés lehetőséget ad az EU továbbfejlesztésére" - nyilatkozta Magda Stoczkiewicz, a projekt nemzetközi koordinátora. A mezőgazdaság és a közlekedés területén az előcsatlakozási alapok általában a termelés fokozását és a Transz - Európai Hálózat (elsősorban autópályák) kiterjesztését támogatják. Ezek a prioritások köztudottan fenntarthatatlan gyakorlatot eredményeznek: intenzív mezőgazdaságot és személyautó-függőséget. Mindezek ellenkeznek az EU új fenntarthatósági stratégiájában megfogalmazott jövőképpel.

Bár gyakran hallani uniós tisztviselőktől az elvárást, hogy a tagjelölt országok előzzék meg a tagországok téves fejlesztési prioritásaiból adódó környezeti problémákat, a jelenlegi programok sem támogatják a Magyarországon is szükséges alternatív megoldásokat, s ezáltal a fenntarthatóság ellenében hatnak - mondta el Dönsz Teodóra, a Bankfigyelő Hálózat magyar koordinátora.

A társadalmi részvétel és az információhoz való hozzáférés tekintetében a tanulmány igen sok visszásságra mutat rá, különösen a projektek kritériumainak meghatározása és a projektek kiválasztása terén. Az alapok szabályozása sem garantálja a társadalmi részvételt, s ezáltal nem használja ki a lehetőséget, hogy az állampolgárok saját ügyüknek érezzék a beruházásokat, így biztosítva a folyamat demokratikus legitimitását. Minden bizonnyal a demokrácia mellőzése is szerepet játszik a csatlakozás támogatottságának csökkenésében számos tagjelölt ország (így Észtország és Lengyelország) lakossága körében.

A Föld Barátai európai szervezete és a Bankfigyelő Hálózat a következő javaslatokat fogalmazza meg jelentésében:

Az alapok célrendszerét nemzeti és regionális, illetve szektorális irányelvek határozzák meg, és ezekről készüljön stratégiai környezeti hatásvizsgálat, mely alkalmazza a fenntartható fejlődés indikátorait;

Az előcsatlakozási alapok irányelveit dolgozza át az Unió a Fenntartható Fejlődés Stratégiája szellemében;

Valósuljon meg az átláthatóság és a társadalmi részvétel a döntéshozatali folyamatokban, és ezeket az elveket követelje meg az EU más társfinanszírozó intézményektől, így az Európai Beruházási Banktól (EIB) is. Az EU több forrással segítse elő civil szervezeteknek a folyamatokban való részvételét;

Az EU biztosítsa a szaktudás átadását, valamint bocsásson rendelkezésre forrásokat a projektek jobb előkészítésére, hogy támogatását hatékonyabban használhassák fel az országok.

A jelentés magyar változata hamarosan megjelenik és beszerezhető lesz a Bankfigyelő Hálózat magyar irodájától.

További információ:

Dönsz Teodóra, ETK / KKE Bankfigyelő Hálózat, tel.: (1) 217-0803, ddori@zpok.hu

Farkas István, MTVSZ / Föld Barátai Magyarország, tel.: (1) 216-7297, ifarkas@zpok.hu

A jelentés letölthető: "Billions for Sustainability? II" a www.bankwatch.org és a www.foeeurope.org honlapról.

A kiadmány hiteléül: Dönsz Teodóra, s.k.