|
A Nagybányai Baleset
Felmérésére Alakult Nemzetközi
Munkacsoport jelentése (42 oldal, PDF formátumban 751 kbyte)
ENSZ jelentés a nagybányai ciánszennyezésről (57 oldal, PDF formátumban 1,7 MByte)
A Szamost és Tiszát ért cianid szennyezésrol készült összefoglaló jelentés, a VITUKI hosszabb jelentéséből készült összefoglaló
Ismertető a Szamos és Tisza folyókon történő vidrakutatás eredményéről
A ciánszennyezés vidrákra gyakorolt hatása
A tetemek között febr. 14-ig talált halfajok listája
Nehézfémek - össztűz az élővizekre
További bizonytalanságok ciánügyben - A romániai Baia Mare-ban történt szennyezés tanulságai - Vízminőség és a politika, a Mineral Policy Center jelentése az ipar és a kormányzat által adott válaszok hiányosságairól angol nyelven, PDF formátumban
Összefoglaló a Baia Mare szennyezésről, Ioan Nadisan munkája alapján, angol nyelven
Zöld Szervezetek felhívásai:
Látványos Greenpeace akció Romániában a verespataki aranybánya ellen a Greenpeace sajtóközleménye
2002. december 5.
A verespataki bánya megépítése ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglaltakkal a Greenpeace sajtóközleménye
2002. december 4.
A Világbank elutasította az aranybánya támogatását A Greenpeace CEE, a Mineral Policy Center, az Alburnus Maior, a CEE
Bankwatch Network, a Friends of the Earth International és a MiningWatch
Canada sajtóközleménye
2002. október 11.
Az Espooi Egyezmény alapján Magyarország megtette az első lépéseket a
tervezett verespataki aranybánya ügyében az MTVSZ sajtóközleménye
2002. augusztus 13.
James Bond, cián és heroin Közép és Kelet-Európai Bankfigyelo Hálózat, az Alburnus Major és az Institute for Policy Studies sajtóközleménye
2002. június 18.
A WWF sajtóközleménye egy évvel a katasztrófa után
2001. január 29.
A romániai ciánszennyezés után egy évvel, a Mineral Policy Center jelentése kapcsán kiadott sajtóanyag 2001. január 25.
A Duna Charta a Tiszáról
Környezetvédő és természetvédő társadalmi szervezetek állásfoglalása a Szamos és a Tisza folyókon történt cianid-katasztrófáról
A Dresdner Bank is felelős a Tiszán bekövetkezett ciánkatasztrófáért - a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat sajtóközleménye
Mit nem tett Pepó Pál a tiszai katasztrófa ügyében?
Valószínűsithető:
A Szamos és a Tisza élővilága Tokajig teljesen kipusztult, még a baktériumok is.
Tokaj es Kisköre (Tisza-tó) alatt a pusztulás jelentős, lentebb közepes vagy kisebb lehet.
Halpusztulás még a jugoszláv Tisza szakaszon is, több száz tonna hal pusztult ki a folyókból.
Ökológiai rehabilitaciós idő becslése: víznél 1-2 év, mederben 10-év (Hamar, Harka és mások is)
Feladat: a károk felmérése - talán nemzetközi segítséggel, kárigény benyújtása, rehabilitació
Érintett Szamos szakasz Romániában kb. 60 km, a magyar szakasz kb. 50 km, a Tisza szakasz
Mo.-n kb 550 km, jugoknál kb. 140 km. Összesen kb 800 km ciános folyószakasz.
Dr.Hamar József, ökológus
Tisza Klub 2000. február
TÓTH I. JÁNOS: A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS - Rendszerszemléletű elemzés
Részlet a könyv hátsó borítójáról:
"A 2000 telén bekövetkezett cianid- és nehézfémszennyezések sokkot okoztak
a magyar társadalomban. A közvéleményben tudatosult, hogy Magyarország,
mint alvízi ország, kiszolgáltatott helyzetben van. A könyv egyrészt
áttekinti a szennyezés el?zményeit, lefolyását, ökológiai és társadalmi
következményeit, másrészt megfogalmazza a szennyezés általános tanulságait,
különös tekintettel a társadalmi és környezetfilozófiai összefüggésekre."
(Magánkiadás 2002, 280 oldal)
A könyv beszerzhető a szerzőtől, e-mail: jtoth@philo.u-szeged.hu
Mérgek és ellenmérgek
Mentési ötletek
HVG, 2000. feb.19.
A Szamoson, majd a Tiszán levonuló ciánáradatot követően a természetvédők különleges módszerekkel is próbálják menteni, ami menthető. Például ellenméreggel "töltött" halakat helyeztek el a rétisasok jelenleg ciándús vízi lakmározó helyeire. Az ötlet nem új, az áldásosnak csak óvatosan nevezhető emberi tevékenységnek köszönhetően már számos olyan "ellenvegyszert, illetve -eljárást kellett kidolgozni, amely hatásos lehet a különböző mérgek okozta veszély elhárításában.
további részletek
© Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, 2000
|