Állásfoglalás a Tiszáról Hágában
Hágában a víz-világkonferencián a tervek szerint ma 116 miniszter javaslatára deklarációt fogadnak el a vizek védelméről. Az állásfoglalás magyar javaslatra a Tisza katasztrófája kapcsán felhívja a figyelmet a folyókat fenyegető szennyezések veszélyeire is.
MH-összeállítás
A Tiszát ért katasztrófára hívta fel a figyelmet Katona Kálmán miniszter tegnap a hágai víz-világkonferencián.
A 180 ország, számos nemzetközi és pénzügyi szervezet részvételével megrendezett fórumon felszólalásában a magyar vízügyi tárca vezetője a folyók alsó szakaszán lévő országok kiszolgáltatott helyzetéről, az emberi mulasztás okozta véletlenszerű haváriák megelőzésének fontosságáról beszélt. Katona Kálmán hangsúlyozta: valamennyi országnak kiemelt figyelmet kell fordítania területén a vízkészletek védelmére, fel kell mérnie potenciális veszélyforrásait,
A tervek szerint a konferencia ma fogadja el 116 miniszter deklarációját, amelynek része a határokon átnyúló szennyezésekkel kapcsolatos magyar álláspont is. Ennek lényege, hogy a folyókat és általában a vizeket fenyegető kockázatok közül külön figyelmet kell fordítani a szennyezések veszélyeire.
Magyarország földrajzi helyzete miatt különösen érdekelt a konferencia ajánlásainak elfogadásában. Az ország vízkészletének mintegy 96 százaléka a szomszédos országok területéről érkezik, így ezek állapotát nagymértékben befolyásolják a határon túli szennyezőforrások. A legfrissebb kimutatásokból ugyanakkor kiderül: egyes folyók, tavak kedvezőtlen vízminőségéért nem a szomszédos országok a felelések. Ma, a víz világnapján különösen aktuális a riasztó tény: a Magyarországon keletkező szennyvizek közel harmada - évente több mint 200 millió köbméter - tisztítatlanul kerül a folyókba, s komoly nagyságrendet - évi 96 millió köbmétert - jelent a csak mechanikailag tisztított szennyvizek aránya. A legjelentősebb vízterhelő az elmúlt évek beruházásai ellenére továbbra is Budapest. A Duna és a Tisza állapota egyaránt a tisztítatlan szennyvizeket bevezető nagyobb városok alatt a legrosszabb, és a határszelvényekben a legkedvezőbb. A szennyvízhelyzet megoldatlanságát jelzi, hogy Magyarország ezen a téren kényszerül a leghosszabb - közel 10 éves mentességet kérni a közel 200 milliárd forint költségű uniós előírások teljesítése alól.
A romániai cián- és ólomszennyezés esetében valószínűleg nem fog érvényesülni a szennyező fizet elv, de az Európai Unió nyomására és az unió pénzügyi támogatásával Romániai minden bizonnyal fel fogja számolni a környezetre legnagyobb veszélyt jelentő ipari szennyezőforrásokat - jelentette ki a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára kedden Debrecenben. Borbély János úgy vélte: Romániában jelenleg 50-60 vegyiüzem, illetve bánya veszélyezteti a környezetét, melyek közül 20 különösen veszélyes a növény- és állatvilágra.
Az ország térületének 23 százaléka árvizekkel, fele pedig belvizekkel veszélyeztetett. Ráadásul a Kárpát-medencébe áramló csapadékvizek egy-másfél nap alatt ránk zúdulnak, helyenként tíz méterrel megemelve a folyók vízszintjét. Erről Pécsett, a Víz világnapja alkalmából rendezett keddi konferencián beszélt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője - adta hírül az MTI. Varga Miklós ezért kiemelkedő fontosságúnak nevezte a korszerű előrejelzést. Árvédelmi töltéseinknek nemcsak az árhullámok magas szintjét, hanem a néha nyolcvan-száz napig maradó nagy víztömeg nyomását is bírniuk kell, hangsúlyozta Varga. Ebből az következik - tette hozzá, - hogy a töltéseket nemcsak a legmagasabb árvízszinthez, hanem a hosszú ideig tartó nagy terheléshez kell méretezni. Az utóbbi követélménynek a töltések hatvan százaléka már megfelel ugyan, de a sikeres és olcsóbb védekezéshez növelni kell ezt az arányt - jelentette ki Varga Miklós. A legfrissebb talajtani vizsgálatokról szólva a főigazgató arra figyelmeztetett, hogy a védőtöltések négyszáznyolcvan kilométernyi szókaszának altalaja nem kellően árvízbiztos, s ez gátszakadással fenyeget.