Civil szervezetek a Tiszáért
Tisza-platform néven tizennégy zöldszervezet fogott össze azért, hogy a maga sajátos eszközeit és lehetôségeit felhasználva segítse ismét élôvé varázsolni a folyót. Véleményük szerint a rehabilitációhoz minden erôre szükség van, a kormányzat és a hatóságok intézkedéseit hathatósabbá, teljesebbé tehetik a terepet és az ott élôk gondjait jól ismerô civil mozgalmak. Vásárosnaménytôl Szegedig terjed a platformba tömörült tizennégy egyesület tevékenysége, amely - mint mondják -, ?lefedi? a Tisza teljes vonalát. Programjában az élôvilág megfigyelésétôl a lakosság tájékoztatásáig minden megtalálható, amivel egy civil szervezet foglalkozhat, foglalkozni képes. A közös munka mellett azonban mindegyiküknek van saját feladata is, mert úgy vélik, a részletekbôl így rajzolódhat ki a teljes kép.
A nyíregyházi E-misszó Egyesület a haltetemek összegyűjtésével kezdte el a munkát, amelyet a vízminta-vételezés és -értékelés követett. Ez utóbbihoz már szükségük volt tudományos műhelyek bevonására. Az általuk vett mintákat Szegeden értékelték, az eredményekrôl pedig közösen értesítették az embereket és a különbözô szervezeteket. Az E-misszió jelenleg olyan komplex tanulmányon dolgozik, amelyet a kormánynak kívánnak benyújtani, és amely a rehabilitáció irányait, a szennyezésmegelôzés kérdéskörét, valamint a területfejlesztési programokat foglalja magába. Priksz Gábortól, az egyesület egyik vezetôjétôl azt is megtudtuk, hogy a hatóság segítségével már kidolgoztak egy térinformatikai mintaprojektet, amelyhez ôk adják a szoftvert és az informatikus szakembert, a hatóság pedig a digitális térképet.
Minthogy itt a szó szoros értelmében határokon átnyúló szennyezés(ek)rôl van szó, az E-misszió fokozott figyelmet fordít az együttműködésre. Partnerkapcsolatuk van több romániai civil szervezettel, közülük csak kettôt említve az Erdély-Kárpát Egyesülettel, valamint a Bíró Lajos Ökológiai Társasággal. Kiterjed az együttműködés a két szomszédos megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye térségére is. Priksz Gábor elmondta, hogy gyorssegélyként az USAID huszonötezer dollárt adott a tizennégy szervezetnek.
"Hosszú távú munkatervet dolgoztunk ki a Tiszát és a Szamost ért környezeti katasztrófával kapcsolatban" - válaszolta kérdésünkre Hamar József, a szolnoki Tisza Klub vezetôje. Az egyenként több pontot is magukba foglaló fejezetek az ökológia, a környezetszociológia, a környezeti tanácsadás és a környezeti nevelés kérdéseivel foglalkoznak, feltüntetve a megvalósításukhoz, kivitelezésükhöz feltétlenül szükséges összegeket is. Az ökológiai kooperációs fejezetben taglalt Kárpát-medencei NGO információs hálózat kiépítése és működtetése, mely magyar-szlovák-román-ukrán-jugoszláv-holland együttműködésben valósulhatna meg, összesen hétmillió forintot igényelne.
A környezetszociológiai kérdések közt a kisvállalkozói törekvésekkel és a Tiszára gyakorolt hatásukkal, a helyi közösségek szervezôdésével és belsô ellentmondásaival, a kistérségi fejlesztésekkel foglalkoznak egyebek közt. Nem kevésbé fontosak a környezeti nevelés programjai sem, melyek a terepgyakorlatoktól a tanári továbbképzésen át a diákversenyekeig terjednek. A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi irodája már másfél éve foglalkozik a Tiszával - tudtuk meg Haraszthy László igazgatótól. Abból az alapgondolatból indultak ki, hogy a folyót a mostani szennyezések elôtt is sújtották kisebb-nagyobb természeti-környezeti katsztrófák, az árvizek, a földhasználat és más okok miatt. A magyarországi WWF ezért is javasolja, hogy átfogó program készüljön a Tisza védelmére. Az iroda vállalta, hogy segíti a program kidolgozását, különös tekintettel az azonnali kárelhárításra, amely egyaránt igényel külsô és belsô forrásokat.
A magyarországi WWF javasolja a földhasználat megváltoztatását, különösen a hullámtéren, ahol fel kellene adni a földművelést, helyette fásítani kellene, lehetôleg ôshonos fafajokkal. A WWF-program külön fejezetet szentel a horgászatnak és a halászatnak. Sajnos most ez utóbbi rendkívül nehéz helyzetben van, elôbb ismét halakkal kellene benépesíteni a folyót, mielôtt az ôsi mesterség jövôjérôl további szót ejthetnénk. Ami a horgászatot illeti, a szakemberek hitet tesznek amellett, hogy a korábbi zsúfoltság visszatértét mindenképp meg kell akadályozni, és csak a természetvédelem szabályaival összhangban lehet engedélyezni e kedvelt szabadidôsportot. (sárvári)
Nagy valószínűséggel a nehézfémek szulfid vagy szulfát formájában kerültek a Tiszába. Ezek az anyagok viszonylag hamar leülepednek, így ez az oka annak, hogy az egészségügyi határérték alá csökkent a szennyezés a folyó alsóbb szakaszain - nyilatkozta lapunknak Tomschey Ottó, az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumának tudományos fômunkatársa. A szakember szerint nem zárható ki, hogy a folyóban lebegô hordalék még tartalmaz nehézfémeket, amelyek nagyobb távolságra is eljuthatnak.
Megtudtuk, létezik olyan anyag, amely a nehézfémet oldott állapotban megköti. Ilyen például a zeolit, valamint - a legújabb kutatások alapján - a Bakony északi részén található barnaszenek. A szakember szerint a gond az, hogy a nehézfémek már nagyrészt leülepedtek, ezért megkötésük elkésett. Különösen veszélyes, hogy az áradás miatt a Tisza kilépett az ártérbe, és itt is lerakódott a nehézfém tartalmú üledék. Mivel a nehézfémek a geokémiai folyamatok hatására oldatba kerülhetnek, így azokhoz az élô szervezetek hozzáférhetnek. Ha nehézfémbôl a szükségesnél nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe, akkor annak mérgezô a hatása.
A ciánszennyezést követôen megfogalmazott revitalizációs elképzeléseket azért is újra kell gondolni, mert a borsabányai baleset az eddig érintetlen Felsô-Tiszát tette tönkre - nyilatkozta lapunknak Gönczy János kormánybiztos. Mint elmondta, a Tisza-tó szerepe is megváltozik, hiszen a nehézfémszennyezést követôen azonnal fel kellett tölteni a tavat tiszta vízzel. Azt csak a késôbbi mérések állapíthatják meg, hogy végül is mekkora a nehézfémszenneyezés a mederben és az ártérben.
Magyar Nemzet, 2000. március 21