Az ENSZ szerint tervezési hibák, elégtelen intézkedések és a rossz idő okozta a ciánszennyezést
Genf, 2000. április 19. (MTI) - Tervezési hibák, elégtelen megelőző intézkedések és a rossz időjárási viszonyok okozták januárban a romániai ciánszennyezést - ez áll a balesetről szerdán kiadott ENSZ-jelentésben. Az 57 oldalas jelentés az AP idézete szerint megállapította: nem gondoskodtak arról, hogy kivédhető legyen az ellenőrizhetetlen beáramlás okozta vízszintemelkedés a bánya derítőjében.
A világszervezet 16 tagú küldöttsége tíz napot töltött a nagybányai Aurul aranybánya
telepéről kiindult ciánszennyezés következményeinek vizsgálatával. Frits Schlingemann, az
ENSZ-küldöttség vezetője a jelentést ismertetve újságíróknak azt mondta: a vészhelyzetre
adott válaszlépések általában jók voltak, de 10 órát vett igénybe, hogy a környezetvédelmi
hatóságok figyelmeztetése eljusson a vízügyi szervekhez.
Schlingemann szerint a ciánüledék kiömlésének "heveny hatásai" lettek; Magyarország például
1400 tonna hal pusztulásáról adott számot. - A csoport azonban túl későn érkezett ahhoz, hogy a
halpusztulást maga is felbecsülhesse - tette hozzá az ENSZ-küldöttség vezetője.
A jelentés szerint Nagybánya közvetlen környezetének folyórendszere mérgezettnek tekinthető,
de ennek oka inkább a hosszú ideje ható szennyeződés, semmint a legutóbbi ciánkiömlés. A Tisza
szennyezettségét a vizsgálatok közepesnek, illetve kis mértékűnek találták.
Bo Wahlstrom, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezető szakértője a sajtótájékoztatón
azt mondta: a ciánszennyezés gyorsan eloszlik, s nem valószínű, hogy a környéken élőknek tartós
egészségkárosodást okozna. A nehézfémek azonban megmaradnak a folyórendszerben, s
hatásukat további vizsgálatokkal kell felmérni - mondta. Wahlstrom szerint e fémek némelyike
általában a magzati fejlődést, illetve az idegrendszert károsíthatja.
A Genfben kiadott ENSZ-jelentés az AP idézete szerint javasolta az Aurul kitermelési
rendszerének átértékelését, a rendszer egészének áttervezését oly módon, hogy kevesebb
mérgező anyagra legyen szükség. A jelentés szerint megfelelő vészhelyzeti intézkedési terveket is
ki kell dolgozni és javítani kell a helyi ivóvíz-hálózatot és a lakossági tájékoztatás hatékonyságát. A
jelentés leszögezte, hogy az ENSZ-küldöttség nem vizsgálta a felelősség és a kártérítés
kérdését
Az ENSZ jelentés teljes szövege (57 oldal, PDF formátumban 1,7 MByte)