A kormánybiztos szerint a tiszai ciánszennyezés nem véletlen baleset volt
A tiszai környezeti katasztrófák háttere címet viselő előadásában a kormánybiztos kifejtette: a
ciánszennyezés után ugyan sok haltetemet fogtak ki a Tiszából, de mégis ott maradt az élet a
folyóban a gyilkos méreg távozása után is.
-Az a tény, hogy a mai napig sem tudjuk pontosan, milyen volt a Tisza szennyezés előtti
élővilága, veszélyezteti a kártérítési igényünk nemzetközi bíróság előtti érvényesítését - fűzte
hozzá az előadó.Gönczy János hozzátette: ennek a bizonytalan helyzetnek a kialakulását
elősegítette, hogy nincs állandó Tisza-kutató állomás, a folyó élővilágának faunisztikus és egyéb
vizsgálatait korábban egy-egy intézmény esetlegesen végezte.
- A Tiszán végzett felmérés szerint összesen 1241 tonna hal pusztult el a ciánszennyezés
során, ám a táplálékláncokban esett károk ennél jóval jelentősebbek - mondta a kormánybiztos.
Gönczy János nem ért egyet a tiszai monitoring-vizsgálatok leállításával - amit a
környezetvédelmi miniszter tervez. Helyette a 200-250 millió forintba kerülő vizsgálatok
áttervezését javasolja.
A kormánybiztos vízügyi bravúrnak nevezte, hogy a Tisza-tó megúszta a ciánszennyezést. -
A teljes folyó ökológiai újjáéledésének pedig a Tisza népe és a kormány támogatása mellett nem
lehet akadálya - tette hozzá.A horgászturizmus beindulását segítheti, hogy 2000. június 17-től a
Tiszán feloldják a horgászati tilalmat, míg a halászati - a hálós halfogás - tilalom a Tiszán és a
Szamoson továbbra is érvényben marad - jelentette be a konferencián Gönczy János.