NOL . 2002. június 20. 11:54 . Szerzo: BiL
A tiszai ciánmérgezés megismétlodéséhez vezethet a romániai Verespataknál tervezett aranybánya megnyitása, ráadásul a Világbank-csoport fontolgatja, hogy hitellel támogassa a vállalkozást - jelentette be az Energia Klub és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelo Hálózat. A civil szervezetek sajtótájékoztatóján romániai és kirgizisztáni környezetvédok arról beszéltek, hogy a Világbank által támogatott egyes bányászati vállalkozások mérhetetlen pusztítást okoznak a környezetben és a helyi lakosság életében. A szakemberek a Világbank tevékenységét vizsgáló konferenciára érkeztek Budapestre.
Nincs rá garancia, hogy a Világbank-csoport nem támogat környezetvédelmi, sot emberi jogi szempontból aggályos vállalkozásokat - közölte Ámon Ada, az Energia Klub ügyvezeto igazgatója, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelo Hálózattal közösen tartott sajtótájékoztatón. Tegnap megkezdodött a Világbank-csoport által támogatott bányászati projekteket vizsgáló nemzetközi konferencia Budapesten. (A konferenciáról szóló korábbi cikkünket lásd itt.)
A heroinkereskedo bányája
A tiszai ciánszennyezés megismétlodhet - állította a sajtótájékoztatón Stephanie Roth, az Alburnus Major nevu román társadalmi szervezet képviseloje. Az Erdélyi-érchegységben fekvo Rosia Montana, (Verespatak) térségében a kanadai Gabriel Resources nevu cég Európa legnagyobb külszíni aranybányáját kívánja megnyitni. A tervet a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) vizsgálja, mint potenciális hitelezo. A Gabriel Resources hatszáz hektáros területen mesterséges tavat akar létre hozni a festoi környezetben, ahol ciános aranykioldási technológiával dolgoznának. A tóhoz száznyolcvan méter magas gátat emelnének. Amennyiben ez a gát átszakad, a mérgezo zagy az Aranyos-folyóba, a Marosba és a Tiszába jutna - figyelmeztet Stephanie Roth.
Négyezerötszáz embert kell kitelepíteni a termelés beindítása elott. A többségében mezogazdaságból élo lakosság hevesen ellenzi a tervet. A kitelepítés elokészületei már megkezdodtek, pedig a környezetvédelmi hatóságok még nem engedélyezték a Gabriel Resources tervét - közölte Roth. A cég szerint a lakosságnak kedvezo választást kínáltak fel: vagy elfogadják a Gabriel Resources által másutt építetett házat, vagy készpénzt kapnak. Más választásuk nincs - olvasható a Miningweb címu szaklapban.
A Gabriel Resources alapítója, Frank Timis az 1970-es években hagyta el Romániát. Mint a bányászati cégeket figyelo Minesite.com megállapítja, Timist a kilencvenes években kétszer is elítélték heroinkereskedelem miatt Ausztráliában.
A Rosia Montana projektigazgatója Mike Steyn, aki elozoleg a Ghána legnagyobb környezetei katasztrófáját okozó dél-afrikai cég, a Goldfields regionális igazgatója volt. Tarkwa tartományban gátszakadás miatt több ezer köbméter cián- és nehézfém tartalmú bányászati szennyvíz ömlött az Asuman folyóba tavaly. A Mines & Communities Website tudósítója idéz egy helyi lakost a baleset után: "Ezek az emberek megfosztanak bennünket az ivóvíztol és az ételünktol, és senki nem állítja meg oket." A Goldfields ugyanazzal a ciános aranykioldási technológiával dolgozik, mint amelyet Verespataknál akarnak alkalmazni. "A Tarkwa egy pénzjegynyomda." - állapítja meg egy szakíró a Miningwebnél.
A kártérítésért folyamodókat letartóztatták
A Világbank-csoport hitelekkel támogatta a Kirgizisztánban muködo Kumtor aranybányát, amely a romániai Nagybányánál történt ciánmérgezéshez hasonló balesetet produkált négy évvel ezelott. Natalja Ablova kirgiz környezetvédelmi szakember a sajtótájékoztatón elmondta: a bányászati tevékenység nyomán közel két tonna, ciánból és nehézfémekbol álló vegyszer került a helyi folyóba. A lakosság a baleset óta a nem tudja a terményeit eladni, a halászat megszunt, turisták nem jönnek a korábban népszeru üdülohelyre. A kártérítésért folyamodó helybélieket letartóztatták és megfenyegették. A kirgiz állam és a kanadai Cameco Corporation tulajdonában álló vállalat kártérítést nem fizetett a lakosságnak - közölte a kirgiz szakember.
Natalje Ablova szerint ezek a bányák ráadásul semmi hasznot nem hoznak az országnak. Kirgizisztán gazdasági fellendülést remélt a Kumtor aranybánya beindításától. Eddig hatmillió dollárt kapott belole, további négyet pedig a ciánszennyezés után kárpótlásként fizetett a Cameco Corporation. De a két összeg együtt sem elegendo a környezet rehabilitálására. Ablova közlése szerint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap továbbra is arra bátorítja a kirgiz kormányt, hogy támogassa a bányászat fejlodését az országban, mert az fellendíti a gazdaságot, és külföldi befektetoket vonz az országba.