Interjú Kent E. Lupbergerrel a verespataki aranybánya ügyében
NOL . 2002. június 21. 4:37 . Szerzo: BiL
A román kormány felkérte az International Finance Corporationt, hogy mint potenciális befekteto, vizsgálja meg a verespataki aranybánya tervét - közölte a NOL érdeklodésére Kent E. Lupberger, a Világbank-csoporthoz tartozó pénzintézet bányászati osztályának menedzsere. Interjúnkban az amerikai bankár elismerte, hogy több kellemetlen körülmény nehezíti a döntést, de mint mondta, a gazdasági fejlodésnek ára van. Az egyik kellemetlen körülmény, hogy a fovállalkozó kanadai cég alapítója korábban heroinnal kereskedett, amit Lupberger hibának minosít.
Kent E. Lupberger, a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) menedzsere azon a nemzetközi konferencián vesz részt, amely a Világbank bányászati vállalkozásokban való részvételét vizsgálja Budapesten. Az amerikai menedzser elismerte, hogy a román kormány nem hivatalos fomában felkérte az IFC-t a verespataki külszíni aranybánya terveinek vizsgálatára. A pénzintézet szakembereket küldött a helyszínre, és megállapították, hogy figyelemre méltó nemesfémkincset rejt a föld. De komolyabb vizsgálat és döntés csak azután várható, amikor a leendo vállalkozó, a kanadai Gabriel Resources hivatalosan is felkéri az IFC-t a terv finanszírozására - mondta Lupberger.
Bár ilyen felkérés még nem történt, a Gabriel Resources már megkezdte az elokészületeket és az engedélyek beszerzését a bánya beindításához. Ennek része, hogy igyekszik meggyozni verespataki lakosságot a bánya áldásairól. A tájat mérges tóval árasztanák el, a környezo hegyeket pedig gyakorlatilag megdarálnák és feloldanák ciánban. (Errol fényképes beszámolónk itt.) A Gabriel Resources-nek sokakat sikerült meggyoznie, amiben Stephanie Roth, az Alburnus Major helyi civil szervezet képviseloje szerint segített, hogy a cég a Világbank támogatására hivatkozik.
Lupberger maga is tud errol, de állítása szerint támogatásról egyelore szó sincs, és ha a cég túl messzire megy az elokészületekben, akkor nem is lesz támogatás. Az IFC csakis olyan ügyekben vesz részt, amelyek megfelelnek a saját környezetvédelmi, társadalmi és egészségügyi normáinak - érvel a menedzser. A terv azonban nem állhat messze a bank ízlésétol, mert mint Lupberger úr közölte, nem csak kölcsönben gondolkodnak, hanem arról is szó van, hogy beszállnak az üzletbe.
Cián
De milyen egészségügyi, szociális és környezetvédelmi normáknak felel meg az, hogy az egész völgyet ciánvegyülettel árasztják el?! (Többek között ilyen problémák miatt kezdodött a Világbank befektetéseinek felülvizsgálata, amelynek része a budapesti konferencia.)
Lupberger úr válasza: a ciánra épülo technológia nélkül az aranybányászat nem gazdaságos. Az egész világon ezt a módszert használják, még az o hazájában, Amerikában is, mert ennek a technológiának nincs alternatívája az aranybányászatban. Szerinte lehet ezt úgy csinálni, hogy a környezetnek nem esik baja, és a bányászat befejeztével rehabilitálják a vidéket.
Kérdés: Verespataknál négy hegyet el akarnak törölni a föld színérol.
Válasz: És az miért baj?!
Kérdés: Tud-e a nagybányai balesetrol?
Válasz: Tud. De ha az IFC benne lett volna az Aurul vállalkozásában, akkor nem lett volna baleset.
Kérdés: Mondjon egy olyan aranybányát, amelyben az IFC benne van és megfelel a saját "normáinak"!
Válasz: Yanacocha aranybánya, Peru
A Yanacocha Dél-Amerika legnagyobb aranybányája, amely az egyesült államokbeli Newmont Mining Corporation többségi tulajdonában áll. A cég a világ második legnagyobb aranykitermeloje. Tavaly elott másfél mázsa higany ömlött ki a perui bányához tartozó teherautóból Choropampa faluban az utcára - írja a multinacionális cégek muködését figyelo Corpwatch.
A higany az ottani aranykitermelés mellékterméke. A cég másnap kezdett intézkedni a kármentésrol. Felbéreltek helyi lakosokat, akik szabad kézzel szedték a higanyt a földrol. Késobb kaptak seprut és védokesztyut. Nem tudták, hogy a higany mérgezo és saját használatra is begyujtöttek belole, mert osi hiedelem szerint gyógyításra alkalmas - állítják szemtanúk a Guarango Filmstúdió dokumentumfilmjében, amelyet a Világbanya házhoz jön címu fesztiválon vetítettek a Kultiplex moziban.
A cég muködése megfelel a perui kormány és az IFC környezeti és szociális eloírásainak - közli a bank honlapja.
A baleset után több tucat helyi lakos higanymérgezést kapott. Kent E. Lupberger állítása szerint nincs rá bizonyíték, hogy ennek köze lenne a balesethez. Mint az IFC honlapja írja, a bánya környezeti hatásait a cég a lakossággal folytatott tárgyalásokon felajánlott kompenzációval igyekezett enyhíteni. Az említett dokumentumfilm tanúsága szerint az emberek fellázadtak a bánya ellen, és blokád alá vették a teherautók útvonalát. A karhatalom könnygázzal kergette szét oket.
Heroin
Lupberger úr elismerte, hogy vannak káros mellékhatások. De hát az ipar már csak ilyen. És - mondta a bankár - ne felejtsük el, hogy Románia szegény ország. Tehát szüksége lehet a bányára. A gazdasági fejlodésnek pedig ára van.
De mibol gondolja, hogy Románia olyan ország, ahol a nép is részesül majd a kanadai tulajdonú aranybánya áldásaiból? Erre Lupberger úr bólintott: igen, ez az egyik legkényesebb kérdés az ügyben. Természetesen az IFC normái erre is kiterjednek.
És ahhoz mit szól az IFC, hogy a Gabriel Resources alapítója, Frank Timis kétszer volt büntetve heroinnal való kereskedelemért?
Tudjuk, a cég elismerte, beszéltünk is róla, komoly hibának tartjuk, Timis úr is komoly hibának tartja - feleli az International Finance Corporation képviseloje, és hozzáteszi, hogy Frank Timis a cégben csak tíz százalékos tulajdonnal rendelkezik. Különben is, nem o hozza a döntéseket, hanem az igazgatótanács.
"Értse meg - mondja a bankár - "ha nem mi csináljuk, majd beszáll a verespataki projektbe más. Csak félo, hogy akkor nem a mi normáink szerint fognak eljárni."