A román fél szerint nem ismétlődhet meg a nagybányai katasztrófa
Magyarország felvette a kapcsolatot a román környezetvédelmi tárcával a tervezett verespataki aranybánya ügyében, amely a nagybányaival azonos ciános technológiával működne - tájékoztatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hazai környezetvédő szervezeteket, amelyek korábban felhívással fordultak ezügyben a tárcához. A román fél azt a választ adta, hogy a Magyarországot nem fenyegeti veszély. Magyarország további lépéseket fontolgat.
A magyar környezetvédelmi tárca a román partneréhez fordult a Verespataknál tervezett aranybánya ügyében. A tervezett nyíltszíni aranybánya Európában a legnagyobb lenne, magában foglalná Verespatak egy részének lerombolását és közel kétezer ember kitelepítését. Kétszázötven-millió tonna mérgező, nehézfém- és ciántartalmú zaggyal teli, hatszáz hektár területű, száznyolcvan méter magas gáttal lezárt tározó tó keletkezne az arany melléktermékeként. Ez nem csak a helyi lakosságot fenyegetné, hanem folyókon keresztül Magyarországra is eljuthatna a cián, hasonlóan a nagybányai balesethez.
Emiatt huszonegy hazai környezetvédő szervezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz fordult. Azt javasolták, hogy a kormány az úgynevezett Espoo-i Egyezmény alapján kérjen a határon átnyúló, azaz a magyar területekre is kiterjedő környezetvédelmi hatásvizsgálatot.
A Magyar Természetvédők Szövetségéhez küldött válaszában Kemény Attila, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára közölte: a tárca felvette a kapcsolatot a román Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium Engedélyezési Igazgatóságával, és érdeklődött a tervezett létesítmény iránt. A román fél azonban nem tudott választ adni a magyar kérdésekre, mivel nem kapott műszaki dokumentációt és hatástanulmányt az ottani környezetvédelmi hatóságtól. Ennek ellenére a román fél biztosította magyar partnerét, hogy nem fognak határon átterjedő hatások fellépni.
Kemény Attila közlése szerint a magyar tárca további lépéseket tervez az Espoo-i Egyezmény alapján. Az egyezmény arra ad módot, hogy ha egy állam olyan beruházást tervez, amely a másik területére káros környezeti hatást gyakorolhat, akkor a másik előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatot kérhet.
Ugyanakkor ez az egyezmény nem helyez kilátásba szankciókat arra az esetre, ha a vizsgálat eredménye nem elégítené ki Magyarországot, és Románia mégis be akarná indítani az aranybányát. Csak morális nyomást gyakorolhatunk - mondta a NOL érdeklődésére Feiler József környezetpolitikai szakértő. Mint mondta, az egyezmény választott bíráskodási lehetőséget is előír arra az esetre, ha a felek nem tudnak megegyezni, ám ha az sem vezet eredményre, akkor csak morális nyomásgyakorlásra van mód.
Linkajánlat
Környezetvédők által működtetett oldal a Verespatakra tervezett
aranybányáról: www.rosiamontana.org