Az újabb aranybánya 2004-ben nyithat Romániában
A romániai Verespatakon elkezdodtek a régészeti munkák, amelyek célja, hogy kimenekítsék a leleteket, mielott elkezdodne az aranykitermelés. A szakértok szerint ez azonban roppant veszélyes beruházás lenne, mivel megismétlodhet a tiszai ciánmérgezés.
Százötven román és külföldi archeológus értékes régészeti leletek után kutat a romániai Verespatakon. A munkálatokat a bukaresti Történelmi Múzeum irányítja, és egyik céljuk az esetleges leletek kimenekítése az aranykitermelésre kiszemelt övezetekbol, valamint a leendo zagytározók területérol. A munkálatok költségeit a kanadai érdekeltségu Gold Corporation bányavállalat állja.
Közben megkezdodtek a tárgyalások a vegyestársaság és a Fehér megyei település lakossága között a község elköltöztetésérol. Az 1997-ben a páratlan verespataki színesfémlelohelyek kiaknázása céljából alapított társaság több megoldást javasol a lakosoknak, hiszen az arany- és ezüsttartalékok éppen a közel kétezer éves település alatt találhatóak. A kitermelés beindítása érdekében több mint 800 lakóhely vár elköltöztetésre. A Gold Corporation Rt. felajánlotta a falusiaknak, hogy kárpótlást fizet házukért és telkükért vagy újat épít helyettük. Dana Golea, a Verespatak Gold Corporation Rt. szóvivoje szerint a kanadai-román társaság 200 és 300 dollárt ajánlott fel vételárként az ingatlanok négyzetméteréért, míg a termoföldek hektárjáért körülbelül 50 millió lejt (kb. 384 ezer forint) kínált. Mindezek mellett Michael Steyn, a Gold Corporation vezérigazgatója leszögezte, nem fognak eltúlzott összegeket fizetni a házakért, és abban bízik: év végéig valamennyi lakossal ki tudnak egyezni.
A román állammal 1997-ben társult kanadai Gabriel Resources Kft.-t a Romániából Kanadába emigrált Vasile Frank Timi alapította. A társulás nyomán létrejött Verespatak Gold Corporation Rt. részvényeinek 80 százalékát a kanadai cég birtokolja, míg 18 százalék a dévai Minvest állami bányavállalaté. A koncessziós szerzodés értelmében a Gold Corporation 11 év alatt termelné ki a 300 tonnára becsült verespataki aranyat és 1600 tonna ezüstöt, 5074 dollárt fordítva egy kilogramm arany eloállítására, ami a nemesfém világpiaci árát tekintve kétszeres hasznot jelent számára. A verespataki aranylelohelyek kiaknázási szándékának bejelentése óta számos civil szervezet és magánszemély fejezte ki nemtetszését a falurombolás miatt. Dan Brudacu nagyrománia párti képviselo 13 minisztériumhoz nyújtott be interpellációt, amelyben többek között az aranykitermelés során használt ciántechnológiát is kifogásolta. Tekintve, hogy a Verespatak központjában álló három - római katolikus, református és unitárius - temlomot is érinti a lakosok tervbe vett kitelepítése, a református egyház máris egyértelmuvé tette, hogy kártalanítást követel a hajlékért. Az Erdélyi Református Egyházkerület Vekov Károly RMDSZ-képviselot kérte fel az aranykitermelés, a faluköltöztetés hátterérol való tájékoztatásra. Több templom, ritka épület, bányászati muemlék jövoje kérdéses egyelore, de azt sem tudni, milyen intézkedéseket foganatosítanának a környezet- és tájvédelem érdekében. Az iparügyi tárcánál például arról biztosítottak, hogy szakmailag komoly ellenorzés alatt áll a Gold Corporation terve, ám a jelek szerint az aranykitermelés minden más értéket a háttérbe szorít - vélekedett a képviselo.
A verespataki kozetbol ciánvegyülettel vonnák ki a nemesfémet, és a zagy itt is derítobe kerülne. Gátszakadás esetén a cián az Aranyost, késobb a Marost, majd Magyarország területén a Tiszát szennyezné. A veszélyes technológiával dolgozó aranybánya részbeni finanszírozását a Világbank-csoporthoz tartozó IFC is fontolgatja, értesült a Népszabadság Online. A beruházás - a világbanki részvétel ellen tiltakozó Energia Klub és a Kelet-közép-európai Bankfigyelo Hálózat álláspontja szerint - a tiszai ciánmérgezés megismétlodéséhez vezethet.
A számos oldalról érkezo ellenállás dacára a Gold Corporation vezetosége bízván bízik a 2004-re tervezett kitermelés beindításában. Sot Dan Ioan Popescu román iparügyi miniszter április végén még úgy nyilatkozott, hogy Európa legnagyobb bányászati beruházása akár az év végén is megkezdodhet, amely az elso öt évben közel 15 ezer munkahelyet is teremthet.
NÉPSZAVA-információ