A magyar állam ökológiai egyezmény megkötését tervezi Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Magyarország részvételével, távlatilag pedig Nemzetközi Tisza Ökológiai Központot szeretne felállítani, amely az EU szakembereinek és anyagi forrásainak bevonásával megoldhatná a Tisza vízgyűjtő medencéjének állandó és egységes felügyeletét jelentette be Gönczy János tiszai kormánybiztos nagybányai látogatásán. Gönczy János a romániai városban átvette a Máramaros megyei bányászati jellegű, szennyező létesítményekről készült felmérést, amely a Szamos és a Tisza vízgyűjtő medencéjében lévő 14 bányakerületben összesen 342 meddőhányót ismertet és rangsorol veszélyességük szerint.
Gönczy János az erdélyi Krónika című lapnak megerősítette: a magyar állam továbbra is fenntartja kártérítési igényét a tavalyi ciánkatasztrófa miatt, a peren kívüli megegyezésnek azonban jobban örülne, mint ha bírósági úton kényszerülne követeléseit érvényesíteni. Montskó Éva, a tiszai kormánybiztos szóvivője lapunknak elmondta, a per vélhetően több éven át húzódna, emiatt rendkívül nagyok lehetnek a perköltségek is. A nemzetközi és a hazai vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy nem természeti csapás, hanem technológiai, műszaki okokból következett be a tiszai katasztrófa. A szóvivő szerint a bizonyítékok megalapozzák 29,3 milliárd forintos kártérítési igényünket. Emiatt vélhetően mindkét félnek előnyére szolgálna, ha peren kívül egyezne meg a két ország. Megtudtuk, a bíróságra benyújtandó peranyag román nyelvű hitelesítése még nem fejeződött be, azt tervezik, hogy február végére végeznek vele.