2001.07.28.
A Magyar Köztársaság nevében a Szecskay Ügyvédi Iroda tegnap benyújtotta a keresetlevelet a Fővárosi Bíróságon a Tisza és Szamos folyók tavalyi cianidszennyezését okozó romániai Aurul bányavállalat ellen.
Korábban az ausztrál–román tulajdonban álló, nagybányai székhelyű Aurul hivatalos felszólító levélben értesült a magyar állam követeléseiről, és lehetőséget kapott arra, hogy a problémákat peren kívül rendezzék. Minthogy erre a vállalat nem válaszolt, a magyar kormány bíróság elé vitte az ügyet.
A perben a magyar állam azt kívánja elérni, hogy az Aurul térítse meg az általa okozott, 28 milliárd 596 millió forintra (110 millió euróra) becsült kárt, illetve hogy a vállalatot a szükséges biztonsági intézkedések megtételéig tiltsák el környezetszennyező tevékenységének folytatásától.
Az Aurul a napokban hivatalos nyilatkozatot tesz majd közzé álláspontját illetően. A cég vezetése, amely korábban túlzottnak minősítette a magyar igényeket, a keresetlevél benyújtására nem kívánt reagálni.
28,6 milliárd forintos kártérítési követelés a ciánszennyezés miatt
A magyar államot képviselő Szecskay Ügyvédi Iroda tegnap benyújtotta a keresetlevelet a Fővárosi Bíróságon a Tisza és Szamos folyók tavalyi cianidszennyezését okozó Aurul bányavállalat ellen. Az ausztrál–román tulajdonú cég igazgatója, aki korábban túlzottnak tartotta a magyar igényeket, nem kommentálta a fejleményt
A keresetlevél benyújtása előtt az Aurul hivatalos felszólítólevélben értesült a magyar állam követeléseiről, és lehetőséget kapott arra, hogy a problémákat peren kívül rendezzék – tájékoztatta lapunkat a Tisza–Szamos Kormánybiztosi Iroda. Minthogy a felszólításra a vállalat nem reagált, az előzetes tájékoztatásnak megfelelően a Szecskay Ügyvédi Iroda benyújtotta a keresetlevelet a Fővárosi Bíróságon.
A perben azt kívánják elérni, hogy a vállalat térítse meg a magyar államot ért kárt, illetve a nagybányai székhelyű Aurul vállalatot a szükséges biztonsági intézkedések megtételéig tiltsák el a környezetszennyező tevékenység folytatásától. A magyar állam kártérítési követelése 28 milliárd 596 millió forint. Ez az összeg a szakértői jelentések alapján a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos veszteségeket és károkat, az élővilágot ért károkat, az élővilág rehabilitációjának költségeit, valamint egyéb felmerült költségeket tartalmazza.
A magyarországi bíróság jogerős ítéletének romániai végrehajtására a magyar–román jogsegélyegyezmény biztosít lehetőséget. Montskó Éva, a kormánybiztosi iroda szóvivője lapunk kérdésére, mi szavatolja, hogy az esetleges kártérítést kifizessék az Aurul tulajdonosai, azt felelte: noha nincs hasonló esetre példa, de nem hiszi, hogy fenntartással kellene gondolnunk a két állam jogi egyezményének érvényesíthetőségére.
Nem kívánt nyilatkozni a magyarországi bírósági kereset ügyében kolozsvári tudósítónknak Ben Munteanu, a nagybányai Aurul Rt. termelési igazgatója. Munteanu tegnap délután kolozsvári tudósítónknak kijelentette: a cég a következő napokban hivatalos nyilatkozatot tesz majd közzé, s álláspontját abban részletezi.
Az igazgató március végén lapunknak elmondta: a román–ausztrál vállalat túlzottnak tartja a magyar követelést, s bármiféle kárigény kielégítése elől elzárkózik. Kifejtette, hogy az Aurul Rt. román és külföldi hatóságok képviselőiből álló bizottság által készített jelentés alapján kívánja a tényleges kár nagyságát megállapítani, mert a Magyarország által követelt 28,6 milliárd forintos, azaz 110 millió eurós kárigényt eltúlzottnak ítéli.
Az igazgató nem volt hajlandó a további – főképp technológiai, a termelés biztonságossá tételéig történő leállással kapcsolatos – magyar követelésekre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolni. A tevékenység felfüggesztése egész sor biztonsági berendezés megépítését feltételezné, s erre a vállaltnak nincs pénze.
Az igazgató tegnap leszögezte: cége ebben a kérdésben az egy hónappal ezelőtti nyilatkozata óta eltelt időszakban nem fogalmazott meg újabb álláspontot.
Munkatársainktól