A verespataki beruházást a Világbank is támogatja?
NSZ . 2002. június 21. . Szerzo: Munkatársainktól
A hazai zöldek szerint újabb ciánmérgezéssel fenyegeti a Tiszát az az erdélyi aranybánya, amely - mint kolozsvári tudósítónk jelentette - épp most kapta meg a munkálatok megkezdéséhez szükséges régészeti jóváhagyást. A Népszabadság Online információi szerint nem kizárt, hogy a vállalkozás a Világbank támogatására is számíthat.
Elhárult az akadály a verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elol, a vállalkozás ugyanis megkapta a romániai régészeti hatóságok engedélyét. Egy nevének elhallgatását kéro romániai szakember a Népszabadságnak elmondta: a verespataki térség archeológiai feltárásával nem a kolozsvári vagy a gyulafehérvári múzeumot bízták meg. A román hatalom legmagasabb szféráiból érkezett utasítás értelmében, a feltárást a muvelodésügyi miniszter rendelettel a bukaresti Nemzeti Múzeumra bízta. A bukaresti intézmény pedig a térséget több alvállalkozó között felosztotta. Ezek között a két említett erdélyi múzeum is szerepelt. Annak ellenére, hogy például a kolozsvári történelmi múzeum a neki kiosztott területen a feltárást nem végezte el, a bukaresti múzeum a régészeti feloldást az egész területre kiadta.
A verespataki térségben már a rómaiak is bányásztak aranyat. A települést egyébként ok nevezték el Alburnus Maiornak, s a római bányajáratok - amelyeket hatalmas befektetéssel a hetvenes években látogathatóvá tettek - Európa legrégibb bányajáratai közé tartoznak.
Az RMGC nevu bányavállalkozás tervei szerint ezek mind eltunnének, hiszen az arany- és ezüstkincs kiemelésére a cég mintegy 225 millió tonna kozetet kíván megmozatni. A kozetbol orlés után ciánvegyületek segítségével vonnák ki az aranyat. A zagy, akárcsak Nagybányán, itt is derítobe kerülne. Katasztrófa esetén - a nem messze lévo sesevölgyi deríto menetrendszeru gátszakadásai bizonyítják, hogy ez valószínusítheto - a ciánvegyületekkel szennyezett víz rövidesen az Aranyosba jutna. Az Aranyos a Marosba folyik, a Maros pedig Magyarországon a Tiszába.
A Népszabadság Online értesülései szerint a veszélyes technológiával dolgozó aranybánya részbeni finanszírozását a Világbank-csoporthoz tartozó IFC is fontolgatja. A beruházás - a világbanki részvétel ellen tiltakozó Energia Klub és a Kelet-Közép-Európai Bankfigyelo Hálózat álláspontja szerint - a tiszai ciánmérgezés megismétlodéséhez vezethet. A civil szervezetek budapesti sajtótájékoztatóján romániai és kirgizisztáni környezetvédok arról beszéltek, hogy a Világbank által támogatott egyes bányászati vállalkozások rendszeresen komoly pusztítást okoznak a környezetben és a helyi lakosság életében. Példaként említették, hogy a Világbank-csoport korábban hitelekkel támogatta a Kirgizisztánban muködo Kumtor aranybányát, amely a romániai Nagybányánál történt ciánmérgezéshez hasonló balesetet produkált négy évvel ezelott. A lakosság a baleset óta nem tudja a terményeit eladni, a halászat megszunt, turisták nem jönnek a korábban népszeru üdülohelyre.