Magyarokat is meghívnak a környezeti hatásokat felmérő bizottságba
NSZ . 2002. november 4. . Szerző: Tibori Szabó Zoltán
Az erdélyi aranybányászat jövőjéről dönt rövidesen a román parlament. A kormány jóváhagyná, az ellenzék viszont leállítaná a Gabriel Resources Ltd. kanadai cég verespataki terveit. Frank Timis, a cég első embere szerint viszont a projekt sínen van, a falu kiköltöztetése folytatódik, és egy új technológiának köszönhetően nem lesznek környezetvédelmi problémák sem.
Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke a hét végén bejelentette: pártja bizalmatlansági indítványt nyújt be a törvényhozásba a verespataki aranybányászati tervek kérdésében. A populista Tudor úgy vélekedett, hogy az arany és az ezüst kitermelése állami monopólium kell hogy maradjon. Verespatak ügyét a kormány is a parlament elé kívánja vinni. Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter leszögezte: a mintegy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt tartalmazó verespataki nemesfémkincs kitermelési terveinek, illetve várható környezeti hatásainak elemzésébe külföldi szakértőket is bevonnak. Lificiu magyar kollégájával, Kóródi Máriával megállapodott arról, hogy a nemzetközi szakértői bizottságba magyarokat is meghívnak.
A román miniszter szerint az évi 420 millió tonnányi érc kitermelésével, a ciántechnológiával és a verespataki település megszüntetésével járó terv engedélyezéséről nagy körültekintéssel kell dönteni. A román állam a kitermelt aranyból legfeljebb évi 20 millió dolláros bevételhez jutna. Lificiu ugyanakkor elmondta: ha a környezetvédelmi feltételeket teljesíti, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat Bukaresttől megkapja a szükséges engedélyeket. A cég első embere a Máramarosból előbb Ausztráliába, majd Kanadába elszármazott Frank Timis, aki a romániai sajtó szerint a legmagasabb romániai körökre is befolyással rendelkezik.
Timis a hét végén, az RMGC gyulafehérvári fiókjának megnyitása alkalmával a Népszabadságnak elmondta: Lificiu minisztert félretájékoztatták, erről e héten esedékes verespataki látogatása során személyesen is meggyőződhet. Leszögezte: a Világbank visszalépése és a többi nehézség ellenére, a mintegy 400 millió dollárra rúgó Verespatak-projekt halad a maga útján. Így még az idén folytatják a térségből elköltözni kívánó magánszemélyek kártalanítását, ingatlanjaikat a cég készpénzért felvásárolja. Aki nem a pénzt, hanem az új házat választja, az az RMGC által Verespataktól nem messze építendő új falutban kap majd ingatlant.
Timis közölte: eddig mintegy 1400 verespataki és környékbeli tulajdonos írta alá az RMGC-vel az ingatlanjaik adásvételére vonatkozó szerződést, és további 800 tulajdonos jelezte elidegenítési szándékát. Az RMGC elnöke szerint cégének tervei a jelenlegi környezeti gondokat is megoldják majd, és az Aranyosba kizárólag tiszta víz kerül majd. Az arany kivonásához használt ciánvegyületek pedig - más helyektől eltérően - nem jutnak majd a derítőkbe, hanem azokat különleges cianidsemlegesítő berendezésekben bontják majd le.
Az RMGC október elején nyújtotta be a környezetvédelmi jóváhagyás megszerzését célzó kérelmét.