Műsorvezeto: Mangel Gyöngyi
Mangel Gyöngyi: - Egy évvel ezelott a romániai Nagybányán átszakadt az Aurul bányavállalat ciántározó tavának gátja és 100 ezer köbméternyi ciánvegyület került egy patakba, majd onnan a Szamosba és a Tiszába. A méreg elpusztította a folyó élovilágának jelentos részét. A halaktól az alacsonyabb rendu apró állatokig és növényekig. Napokkal késobb egy nehézfémszennyezés is leúszott a folyón. Ma már a Tisza vize fürdésre, turizmusra alkalmas, de az élovilág egyensúlya még nem állt helyre. Gönczy János tiszai kormánybiztost hallják.
Gönczy János, tiszai kormánybiztos: - Ciánszennyezés sokkal súlyosabb következményekkel járt, mint ahogy azt tavasszal hittük volna. Ezt most tudtuk meg a legújabb vizsgálatokba. A nehézfémszennyezés egy alattomos szennyezés, aminek valójában a jövojét csak sajnos késobb fogjuk tudni megérezni vagy meglátni, detektálni, mérni. Abban bízom, hogy olyan módszerekkel fogunk vizsgálni és olyan módszereket fogunk találni, ahol a nehézfémszennyezés jól felmérheto, a beépülési rendszer is felmérheto lesz és erre elorejelzéseket tudunk adni, sot lehetséges, hogy megtaláljuk azt a módszert is, amivel ennek a nehézfém kiülepedésen valamennyire tudunk javítani.
M.Gy.: - A közvélemény, amit látott, az óriási halpusztulás és alacsonyabb rendu élolényeknél is nagy károsodás történt, a rehabilitáció, a folyó öntisztuló képessége, a betelepedés az javította a folyó állapotát. De Ön azt mondta, hogy ma azt figyelhetjük meg, hogy a folyó állapotában súlyos egyensúlyi zavarok mutatkoznak.
Gönczy János: - Az élet törvényei szerint természetesen már értéktelen vagy kevésbé értékes szervezetek is elfoglalták a felszabadult élohelyet, ami régen ennekelotte a Tiszára nem volt jellemzo. Ez egy természetes folyamat, ez az ökológiai törvény és a természet törvényét követi. Nekünk az a feladatunk, hogy olyan megoldásokat találjunk, elsosorban a vizes élohelyek kialakításával, amivel ezt a folyamatot pozitív irányba, helyesebb irányba tudjuk terelni és megtaláljuk annak lehetoségét, hogy azonkívül, hogy a folyamatokat olyan irányba tereljük, ami a Tisza egészségére jellemzo, azonkívül pedig az élovilágot gazdagítsuk is.
M.Gy.: - Ön fölsorolt 4 olyan helyet, amelynek a helyreállítása nagyon fontos lenne a Tisza késobbi helyzetére.
Gönczy János: - Azok a vizsgálatok, amelyek most osszel a kezünkbe kerültek, ezek már igazolják azt, hogyha 4 ponton a Tiszakk élovilágát gazdagítjuk, akkor az egész Tisza-völgyre hatást tudtuk gyakorolni. Ez nevezetesen elsosorban a Felso-Tiszán a nagyon gazdag élovilágú Bodrog-rendszer, Bodrog-szög. Azonkívül a Tisza-tó, a Tisza-tó alatt az alpári öblözet és az alpári öblözet alatt pedig elsosorban a Korösök. Ezek mellett a területek mellett lehet kialakítani vizes élohelyeket és ezek a vizes élohelyek nemcsak a Tiszának az élovilágát fogják gazdagítani, hanem az egész tájértéket növelni fogják. Nem általános és nem mindent átfogó tervbe kell gondolkozzunk, mert az kivihetetlen idoben is, közben a Tisza folyik és él és költségben is. Tehát nem bírjuk elviselni. Ezek viszont realitások és megvalósíthatók.
M.Gy.: - A magyar kormány határozatban döntött arról, hogy kártérítéssel fordulunk az Aurul cég felé, de más jogi eljárások is elindultak. Jelenleg hogyan állnak az Aurul elleni per elokészületei. Mikor várható a bírósági szakasz indulása?
Gönczy János: - Az a kárösszeg, amit mi kérünk, ez 29,3 milliárd Ft-nak megfelelo dollár. Februárra a keresetet be tudjuk adni, persze ez azt jelenti, hogy a bírósági procedúra az meglehetosen hosszadalmas. Én abban reménykedem, hogy az illeto fél, tehát elsosorban az Aurul cég az meg fogja látni az anyagunkat és utána peren kívül egyezségben fog részt venni. Ez sokkal civilizáltabb, kulturáltabb és azt hiszem kölcsönös elonyökkel járna.
M.Gy.: - A Tisza-völgy megoldásra váró problémáit nem lehet tovább halogatni, hiszen bármikor ki vagyunk téve a hasonló katasztrófáknak, figyelmeztetett Haraszty László, a WWF magyarországi igazgatója is, aki szerint nem késlekedhetünk egy új árvízi stratégia kidolgozásával sem. A természetvédo szervezet az egy éves évfordulóra egy tanulmányt is megjelentetett, A Tisza-völgy természeti értékei címmel. Ebbol megértheti az olvasó, hogy a térség földhasználata és a természeti értékek megorzése között milyen összefüggés van és a tanulmány ajánlásokat is megfogalmaz egy átfogó Tisza-völgyi program kidolgozásához.