Nem állt helyre egy évvel a tiszai cianidszennyezés után a folyóban a tápláléklánc. Egyes fajok példányaiból jóval kevesebb, másokból jóval több fordul elő, mint azelőtt. Pedig a szolnokiak minapi emlékünnepségükön virágokat szórtak a habokba s elégettek egy szalmabábut is annak jelképéül, hogy a folyóból sikerült kiűzni a gonosz szellemet.
- Valóban sikerült? Mennyire regenerálódott azóta a Tisza? S hol tartanak a kártérítési perek? - érdeklődött a Vasárnapi Hírek a tiszai kormánybiztosi irodánál.
Montskó Éva szóvivő elmondta: messze van még a Tisza attól, hogy kimondhassuk: helyreállt életrendje. A vizsgálatok ugyanis azt jelzik, hogy a folyó ökológiai rendszere, a tápláléklánc alaposan megsérült. Szerencsére nem tudunk véglegesen kipusztult fajról, ám olyanok vannak, amelyeknek az állománya csökkent; például a süllőé és a menyhalé vészesen megritkult. S akadnak olyan - elsősorban mikroszkopikus méretű - élőlények is, melyeknek állománya meglepő gyarapodást mutat, mivel az ellenségeik száma megfogyatkozott.
Zavarok észlelhetők tehát, s ma még azt is nehéz megmondani, mikorra derül ki, hogy mekkora a kár. Ehhez biztosan több évre, valószínűleg több szaporodási ciklusra van szükség. Érthetővé válik miért, ha a Tiszavirágot vesszük például. Tavaly csodálatosan kivirágzott a Tisza. Ám ez a kérészrepülés csak azt tanúsította, hogy a három évvel korábbi Tiszavirág-populáció szerencsésen átvészelte a szennyezést. De az csak újabb három év múlva derül ki, hogy a túlélő példányok szaporodóképessége változatlan maradt-e. amikor az ő utódaik repülnek majd.
Ami a pereket illeti: a szennyezésért elsődlegesen felelős Aurul vállalat ellen a magyar állam nevében heteken belül magánjogi eljárást indít a Fővárosi Bíróságon egy ezzel megbízott ügyvédi iroda. Addig még fordítják és hitelesítik a keresethez csatolt sok száz oldalnyi szakértői véleményt. A kiskárosultak nevében a Páneurópai Jogászunió már indított eljárásokat, de ezek a perek is várhatóan hosszú évekig tartanak.
(vasvári)