Bemutatkozás
GAIA Sajtószemle
Génpiszka Munkacsoport
"Cián" Munkacsoport
Vidravédelmi Munkacsoport
Közhasznúsági jelentés - 2003.
Közhasznúsági jelentés - 2002.
Olvasószoba
Egyéb zöld honlapok, adatbázisok
Keresők: Altavizsla, Heuréka
Szótárak:
- Molnos Angéla: A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzéke (Magyarító könyvecske)
- Magyar-angol szótár
- Magyar-német szótár
Menetrend: MÁV
Csillagnapló 16.: Mon$anto - poroljuk le azokat az aktákat!
2006.06.17 13:07
A Mon$anto öröksége: egészségkárosító vegyianyagok: PCB-k, dioxinok, Agent Orange. Szarvasmarha-növekedési hormon, kereskedelmi háborúk, zöldrefestés. Zöld forradalom és népességnövekedés.
Amikor a génpiszkálásban érdekelt cégekről beszélünk, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezek az „élettudományi” cégek, elsősorban a Mon$anto a múltban elsősorban vegyipari cégek voltak, komoly környezetszennyező tevékenységgel, és a mai napig a totális gyomirtó szerek eladásából származik bevételeik túlnyomó része.
Nos, akkor hát poroljuk le azokat a régi aktákat, és idézzük fel újra, milyen piszkos dolgok vannak e cégek rovásán, hogyan alakultak át az évek során. Ehhez kiindulópontnak ajánlom Brian Tokar: Monsanto – Egy vegyiüzem bámulatos átváltozásai című írását az The Ecologist magazin 1998 szeptemberi számának Monsanto akták című mellékletéből, amely magyar fordításban 1999-ben jelent meg az Ökotájban. Itt most csak részleteket közlök a cikkből, de tényleg ajánlom elolvasni az egész tanulmány, mert rendkívül tanulságos. Terjedelmi okokból itt a cég által termelt vegyianyagok káros hatásainak eltitkolására, hatósági vizsgálatok meghamisítására és a vállalat arculatának zöldrefestésére vonatkozó részeket kihagyom.
Egy vegyiüzem felemelkedése
A St. Louis (Missouri) székhelyű Monsanto vegyi üzemet 1901-ben alapította John Francis Queeny. Queeny, egy önmagát képző vegyész hozta be Németországból az Egyesült Államokba az első mesterséges édesítőszer, a szacharin gyártási eljárását. A húszas években a Monsanto lett a kénsav és más ipari vegyszerek egyik legfőbb gyártója, s a negyvenes évek óta negyedmagával rendszeresen a tíz legnagyobb amerikai vegyi gyár között van.
A negyvenes évektől a Monsanto legfontosabb gyártmányai a műanyagok lettek. 1947-ben Galvestonban, Texas államban egy ammóniumnitrát műtrágyát szállító francia teherhajó felrobbant a dokkban, 270 láb távolságban a gyár műanyagüzemétől. Több mint 500 ember halt meg, ez volt a vegyipar első nagy szerencsétlensége. A gyárban sztirén és polisztirén műanyagokat gyártottak, amelyek ma is az élelmiszer-csomagolóanyagok és más fogyasztási cikkek fontos alapanyagai. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága (EPA) besorolása szerint a polisztirén az ötödik azon vegyi anyagok sorában, amelyek termelése a legtöbb veszélyes hulladékot eredményezi.
Poliklórozott bifenilek (PCB)
1929-ben a Swann Chemical Company, nem sokkal azelőtt, hogy a Monsanto megvásárolta volna, kifejlesztette a PCB-k gyártását. Ezek nem égnek, és rendkívüli módon állandóak. A leggyakrabban az elektromos iparban használatosak, ugyanis az újabb fajta transzformátorokban mint éghetetlen hűtőfolyadékot alkalmazzák. A hatvanas években a Monsanto továbbfejlesztette ezt a vegyületcsoportot, kenőanyagként, hidraulikus folyadékként, vízbiztos szigetelőként való felhasználás céljára. A vegyületek mérgező hatását már a harmincas években kimutatták, és a hatvanas években a DDT biológiai hatásait vizsgáló svéd kutatók jelentős mennyiségű PCB-szintet mértek a vadon élő állatok vérében, szőrében és zsírszövetében.
A hatvanas és hetvenes évek kutatásai bebizonyították a PCB-k és más aromás szerves klórvegyületek erős rákkeltő hatását, és azzal gyanúsították ezeket, hogy sokféle szaporodással kapcsolatos, fejlődési és védekező rendszeri rendellenességért felelősek. A zsírokban jól oldódva felhalmozódnak a zsírszövetben, emiatt ott drámai módon nő a szintjük, felhalmozódnak az élővilágban és az északi tengerek táplálékláncában. A sarkvidéki tőkehalban például 48 milliószor akkora a PCB-szint, mint a környező vizekben, és a ragadozó emlősök, például a jegesmedve szöveteiben még ennél is ötvenszer magasabb a PCB-szint. Bár az Egyesült Államokban a PCB-gyártást 1976-ban betiltották, a mérgező és a belső elválasztású mirigyek működését akadályozó hatásai világszerte fennállnak.
A világ PCB-gyártásának központja St. Louis (Illinois) külvárosában volt. Kelet-St. Louis egy gazdaságilag tartósan rossz helyzetben lévő előváros, a Mississippi túlsó oldalán. A Monsanto mellett két nagy fémfeldolgozó is van ott. "Kelet-St. Louis-ban élnek Amerika legbetegebb gyerekei", írja Jonathan Kozol. Az államon belül itt a legmagasabb a magzati halálozás és a csecsemőhalálozás, az egész Egyesült Államokban ez a városrész az egyik hely, ahol a legmagasabb a gyerekkori asztma előfordulása.
Dioxinok: A szennyezés öröksége
Kelet-St. Louis lakosságának változatlanul szembe kell néznie az erős vegyi szennyezéssel, a nyomorral, a leromlott közüzemi hálózattal és a legalapvetőbb városi szolgáltatások hiányával. A közeli Times Beach városban (Missouri) 1982-ben akkora dioxin-szennyezés volt, hogy az Egyesült Államok kormánya elrendelte a város kiürítését. Mi történt? A város és néhány földtulajdonos egy vállalkozónál megrendelte, hogy szórja be az utakat hulladékolajjal pormentesítés céljából. Ugyanettől a vállalkozótól a helyi vegyi gyárak megrendelték, hogy ürítse ki tartályaikból a dioxinnal szennyezett hulladékot. Amikor ötven ló, más háziállatok és sok száz vad madár elpusztult egy fedett és portalanított arénában, vizsgálatra került sor. Ennek során megállapították, hogy dioxinnal szennyezték be a várost. Két kislány, akik a porondon játszottak, megbetegedtek, az egyikük négy hétig feküdt kórházban súlyos vesekárosodás miatt; a mérgezett anyák által szült gyerekek közül soknál észlelték a védekező rendszerük károsodását és agyi károsodást.
Noha a Monsanto következetesen tagadta, hogy bármilyen köze lett volna a Times Beach-i eseményekhez, a St. Louis-i Times Beach Action Group (TBAG) olyan laboratóriumi eredményeket tárt fel, melyek igazolták, hogy a város szennyezett talajmintáiban jelen volt a Monsanto által gyártott PCB.
A Monsanto kapcsolata a dioxinnal a negyvenes évek végén kezdődött a 2,4,5--T gyomirtó gyártásával. Peter Sills a dioxinról szóló könyvében így ír erről: "A munkások csaknem azonnal kezdtek megbetegedni -- bőrkiütéseik lettek, megfájdultak az ízületeik, a lábuk és egyéb testrészeik, gyengék lettek, ingerlékenyek, idegesek, és csökkent a nemi vágyuk. Belső feljegyzések szerint a társaság tudta, hogy az emberek valóban betegek, de mindezt titokban tartották." 1949-ben a nyugat-virgíniai Monsanto Nitroüzemben robbanás történt, ez hívta fel a figyelmet a fenti panaszokra. 1957-ig nem derítették ki, hogy a rosszullétek, betegségek oka a dioxin, de az Egyesült Államok hadseregének vegyi részlege érdeklődni kezdett az anyag mint esetleges vegyi fegyver iránt.
Az Agent Orange: Vietnam mérge
A "Narancsszínű Hatónyag" (Agent Orange) nevű gyomirtót az Egyesült Államok hadserege használta azzal a céllal, hogy a hatvanas években kipusztítsa Vietnam esőerdőit (ezért „lombtalanító” szerként is szokták emlegetni -fid-). A szer különféle forrásokból származó 2,4,5--T és 2,4--D keveréke volt, de a Monsantótól származó sokkal több dioxint tartalmazott, mint a Dow Chemical terméke. (Ez a másik vezető gyomirtógyár, ma már ők is benne vannak a géntech bizniszben -fid-) Emiatt a vietnami háborúban korábban szolgált amerikai katonák által indított perben a Monsanto lett a fő vádlott. A volt katonáknak sok kóros tünetük volt s ezeket az alkalmazott gyomirtóval való kapcsolatuknak tulajdonították. 1984-ben a felperesek elérték, hogy a hét vegyi gyártól 180 millió dolláros kártérítést kapjanak, a bíró úgy ítélt, hogy ennek 45,5 százalékát a Monsantónak kellett fizetnie.
Egy másik perben a bíróság 16 millió dollárra büntette a Monsantót, és feltárta, hogy sok termékük a háztartásokban használt gyomirtóktól a Santophen nevű csírátlanítóig, amelyet korábban a Lysol fertőtlenítőben használtak, dioxinnal szennyezettek. "A Monsanto vezetőiről a per során bebizonyosodott, hogy számukra az eladás és a haszon sokkal fontosabb, mint a termékeik és munkásaik biztonsága" -- írta a per lezárása után a Toronto Globe and Mail. Peter Sills írja: "Nem törődtek a munkások egészségével és biztonságával. Ahelyett, hogy megkísérelték volna biztonságosabbá tenni a dolgokat, megfélemlítették és létszámcsökkentéssel fenyegették az alkalmazottaikat.
A géntechnológia szép új világa: szarvasmarha-növekedési hormon
A Monsanto biotechnológiai termékeinek évtizedeken át folyó agresszív terjesztése -- a rekombináns szarvasmarha-növekedési hormontól (rBGH) a cég által forgalmazott Roundrup nevú totális gyomirtónak ellenálló szójababig és a rovaroknak ellenálló gyapotig -- etikailag megkérdőjelezhető.
Eredetileg a Monsanto annak a négy vegyipari vállalatnak az egyike volt, amelyek elhatározták, hogy piacra dobják a genetikailag módosított kóli bacilus által termelt, mesterségesen előállított marhanövekedési hormont. A másik az amerikai Cyanamid volt (most az American Home Products tulajdona), amely nemsokára a Monsanto része lesz (a cikk megjelenése óta a cég felvásárlása valószínűleg már megtörtént -fid-). Jennifer Ferrera azt írja, hogy a Monsanto 14 éves törekvése arra, hogy az FDA-tól engedélyt kapjon a szintetikus hormon piacra viteléhez, azért volt vitatott, mert nem adtak semmiféle felvilágosítást a hormon káros hatásairól. Az FDA egyik állatorvosát, Richard Burroughs-t elbocsátották, miután azzal vádolta a társaságot és saját intézményét is, hogy módosították az adatokat, eltitkolják az rBGH-injekciók szarvasmarhákra gyakorolt hatását.
1990-ben, amikor már küszöbön állott az rBGH engedélyezése, egy állatorvos patológus a Vermonti Egyetemről két állami tisztviselőnek a tudomására hozta azokat a korábban elhallgattatott adatokat, amelyek bizonyították, hogy a Monsanto-féle hormon adása után gyakoribb lett a tőgy-gyulladás, és a kezelt tehenek újszülött borjain szokatlan és súlyos elváltozásokat észleltek. Egy független csoport által összeállított jelentésben további tehénkórokat írtak le az rBGH-val kapcsolatban, például lábkárosodásokat, anyagcsere- és szaporodási zavart, valamint méhfertőzést. Az Egyesült Államok egyik kongresszusi hivatalának szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy az rBGH-vel kezelt teheneken 30 százalékkal gyakrabban jelentkezett tőgyfertőzés, mint a kezeletlen állatokon.
A Monsanto rBGH-jának forgalomba hozatalát 1994-től engedélyezte az FDA. A következő évben Mark Kastel a wisconsini állattenyésztők szövetségéből jelentést tett közzé államuk gazdáinak a készítménnyel kapcsolatos tapasztalatairól. Kastel tudósított az rBGH-val kezelt tehenei között magától jelentkező pusztulásokról, gyakori tőgy-gyulladásról, súlyos anyagcsere-zavarokról, borjazási rendellenességekről, és arról, hogy egyes esetekben nem tudták szabályszerűen elválasztani a borjakat. Sok rBGH-t használó gyakorlott tenyésztő kénytelen volt állományának jelentős részét lecserélni. A Monsanto ahelyett, hogy kereste volna a tenyésztők rBGH-re vonatkozó panaszainak az okát, támadásba ment át, azzal fenyegetőzve, hogy bepereli azokat a tejüzemeket, amelyek termékeiket úgy hirdetik, hogy nem tartalmaznak mesterséges hormont, és perbe szállt a tejipari dolgozók több szakszervezetével az rBGH első és egyetlen kötelező érvényű megjelölése ellen. Az rBGH tehenekre és emberre gyakorolt káros hatásainak bizonyítékai közben állandóan szaporodnak.
(Mivel az Európai Unió a 90-es évek elején betiltotta a hormonkezelt marhahús importját, a Mon$anto nyomására az Egyesült Államok vitarendezési eljárást /kereskedelmi háborút/ indított a Kereskedemi Világszervezetben /WTO/, hogy ezzel rákényszerítse Európára a hormonkezelt marhahúst. A WTO az amerikaiaknak adott igazat. Mivel az EU nem oldotta fel a tilalmat, az Egyesült Államok százszázalékos büntetővámot vethetett ki bizonyos európai termékekre, például a rockfort sajtra. Most pedig a génpiszkált élelmiszereket akarja Mon$anto és az Egyesült Államok ránk kényszeríteni a WTO-n keresztül. -fid-)
Kártérítések, mert nem vált be a génpiszkált gyapot
A Mon$anto által piacra dobott, bacillus thuringiensisből (Bt) származó mérget termelő Bollgard-gyapot első változatai nem váltak be: nem csupán a gyapotférgek támadták meg azokat a növényeket, amelyekről a Monsanto bizonygatta, hogy a génmódosítás hatására azok védettek lesznek velük szemben, de foltos volt a rügyezés, alacsony lett a hozam, és több termelőnek felére csökkent a termése. Azok a gazdák, akik Roundup-ellenálló magvat vetettek, szintén súlyosan károsodott növényekről adtak hírt, megváltozott alakú toktermésekkel, amelyek az érési időszak háromnegyedében lehullanak a növényről. Ezért a Monsanto és társai ötmillió font értékű gyapot-vetőmagot vontak ki a piacról, és több millió dolláros kártérítést fizettek a gazdáknak.
(A Mon$anto a problémák ellenére is tovább folytatja a génpiszkált gyapot forgalmazását. A hírek szerint mostanában Indiában vannak gondok a génpiszkált gyapottal. Szándékaim szerint erről majd később beszámolok. -fid-)
A vetőmagpiac bekebelezése
Mára a Mosantóé a Holdens Foundation Seeds, amely vetőmaggal látja el az ország kukorica-vetésterületének 25-35 százalékát, valamint az Asgrow Agronomics-ot, amely úgymond "az Egyesült Államok vezető szójatermelője, fejlesztője és szállítója". Az elmúlt években a Monsanto megszerezte a De Kalb Genetics vállalatot, az ország második és a világ kilencedik legnagyobb vetőmag-társaságát, valamint a Delta and Pine Land-et, az ország legnagyobb gyapotmag-társaságát. Ez utóbbival a Monsantóé az ország gyapotmagpiacának 85 százaléka. A társaság más országokban is agresszívan terjeszkedik, bekebelezve a nagy cégeket. 1997-ben a Monsanto megvette a Sementes Agroceres Rt.-t, Brazília vezető vetőmagtársaságát, amelynek részesedése a helyi piacon 30 százalék.
(Azóta tovább a Mon$anto még tovább növelte a részesedést a világ vetőmagpiacán -fid-)
Zöldrefestés és Újbeszéd
A Mon$anto új vezetője Robert Shapiro irányításával a cég komoly zöldrefestési, arculatjavító kampányba kezdett. Azt mondják nekünk, hogy a Monsanto megújult. Bezárták az ipari vegyészeti részlegüket, és jelenleg arra kötelezték el magukat, hogy a vegyi anyagokat "információkkal" helyettesítsék, genetikusan módosított magvak és a biotechnológia más termékeinek az alakjában. Ez elég ironikus helyzet egy vállalat számára, amelynek legjövedelmezőbb terméke egy gyomirtó. És valószínűtlen helyzet egy olyan társaság számára, amelyik arra törekszik, hogy perekkel félemlítse meg a bírálóit, és elnyomja a bírálatot a lapokban.
A Monsanto (…) éves jelentése azonban világosan bizonyítja, hogy nagyon jól megtanulták a megfelelő bűvszavakat. A Roundup nem gyomirtó, hanem talajművelő és talajpusztulást gátló eszköz. (Erről egyből beugrik nekem a Syngenta által Magyarországon támamogatott kutatás. -fid-) A genetikailag módosított növények nemcsak a Monsanto haszna érdekében léteznek, hanem a népességrobbanás kérlelhetetlen gondjának a megoldását jelentik. A biotechnológia célja nem az, hogy minden élőből árucikket csináljon, olyasmit, amelyet vesznek, eladnak, hirdetnek és szabadalmaztatnak, hanem az "árutlanítás" előhírnöke: az egyszerű tömegtermeléssel előállított árucikkek helyettesítése fajlagos, rendelésre készült termékekkel. Ez a magasabbrendű Újbeszéd.
A zöld forradalom és a népességnövekedés
A hatvanas és hetvenes évek úgynevezett zöld forradalma például átmenetileg növelte a termények hozamát, ugyanakkor a termelőket világszerte egyre jobban függővé tette a vegyszerek alkalmazásától. Ez erőszakosan eltávolította az embereket a földjeikről, és sok országban aláásta azt az alapot, amely évezredeken át fenntartotta a népességet: a talaj, a felszín alatti vizek és a társadalom alapjait. Ez a nagyméretű kizökkentés váltotta ki a népesség növekedését, a városiasodást és az elnyomorodást, amely a nyomor és éhezés újabb körét idézte elő.
A Monsanto és a többi biotechnológiai társaság által ígért "második zöld forradalom" még nagyobb mértékben fenyegeti a hagyományos földhasználatot és a társadalmi viszonyokat.
Forrás: Brian Tokar: Monsanto – Egy vegyiüzem bámulatos átváltozásai, Ökotáj 20-21., 1999
http://epa.oszk.hu/00000/00005/00015/korny5.html
Fidusz
Hozzászólások:
Találkozóink: minden kedden 18.30-20 óra között
(1051) Budapesten a Nádor u. 34-ben. (A Kossuth tér metró megalló közelében.)
Távmásoló: 311-7855
Drótposta: etkpop@zpok.hu
Az oldalak szerkesztője: Fidusz