Bemutatkozás
GAIA Sajtószemle
Génpiszka Munkacsoport
"Cián" Munkacsoport
Vidravédelmi Munkacsoport
Közhasznúsági jelentés - 2003.
Közhasznúsági jelentés - 2002.
Olvasószoba
Egyéb zöld honlapok, adatbázisok
Keresők: Altavizsla, Heuréka
Szótárak:
- Molnos Angéla: A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzéke (Magyarító könyvecske)
- Magyar-angol szótár
- Magyar-német szótár
Menetrend: MÁV
Csillagnapló 15.: A génpiszkált élelmiszerek, allergia, glifozát
2006.06.12 13:09
A génpiszkálás és az allergia. Génpiszkált szója: megnőtt a szója-lergia; az allergén tripszin-inhibítor mennyisége is nőtt. A Bt-kukoricába beültetett Cry1A gén allergiakeltő és adjuváns.
A „Természetesen” Alapítvány jóvoltából megjelent Pusztai Árpád és Bardócz Zsuzsa A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága című könyvének második, javított kiadása. Mivel a Kölcsei Intézet által két éve megjelentetett első kiadás csak 500 példányban jelent meg, s abból 386-ot az országgyűlési képviselők kaptak, a maradék jelentős részét pedig a könyvbemutatón részt vevő újságírók, ezért a nagyközönséghez igazából csak a mostani második kiadás juthat el – szerencsére ez már 1500 példányban jelent meg, és ha elfogy, lehetőség lesz az újranyomásra is.
A Csillagnaplóban rendszeresen fogok idézni a könyvből, de az javaslom, aki teheti vegye meg, vagy töltse le az első kiadást a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalairól, és olvassa el a teljes könyvet!
A könyv letölthető innen: http://mek.oszk.hu/03200/03216/
* * *
Most a génmanipuláció és allergia kapcsolatáról szóló részből idézek:
(…) Az immunrendszer sejtjei, mint a járőrök, állandóan ellenőrzik a szervezetet. Ha találkoznak az allergénnel, akkor védekezési reakcióba kezdenek. Ez mindenkiben másféleképpen jelentkezik: a felfújódástól a hasmenésen, bőrkiütésen, csalánkiütésen át a viszketegségig. Van, akinél a reakció olyan erős, hogy az illető sokkos helyzetbe kerül (anafilaktikus sokk), amibe bele is lehet halni.
(…) Az allergiának két olyan fontos tulajdonsága van, amivel az összes többi betegségtől eltér. Az egyik az, hogy az allergia teljesen egyéni. Nincs rá szabály, hogy ki mire allergiás. Lehet, hogy tíz olyan emberből, aki a búzára allergiás, mindegyik más-más, a búzában előforduló, de egymástól lényegesen különböző anyagra reagál. Ez annyit jelent, hogy a vérükben egyénenként más, de lehet, hogy tíz különféle búzafehérje elleni ellenanyag van jelen.
Az allergia másik érdekes tulajdonsága, hogy az allergiás roham kialakulása nem az allergén mennyiségétől, hanem csak a jelenlététől függ. (…) Egy icike-picike ételnyommal ugyanakkora hatást válthatunk ki, mintha jól belakunk abból az ételből, amire allergiásak vagyunk.
Ezt a két tulajdonságot azért kell hangsúlyozni, mert megmagyarázza, hogy miért nem lehet általánosítani. Ez annyit jelent, hogy nem lehet az allergiára általánosan használható tesztet kidolgozni sem.
A génmódosításkor fennáll annak a lehetősége, hogy a növénybe átvitt idegen gén új fehérjék megjelenését eredményezi. Előfordulhat az is, hogy az új fehérjének az eredetihez képest megváltozik a térszerkezete. Az is lehetséges, hogy a sejtben az eredetileg kis mennyiségben termelt allergén mennyisége megnő. A génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban éppen az a fő probléma, hogy a népességben megnőhet a táplálék-allergia előfordulása. Ha a génmódosított élelmiszerek nincsenek jelölve, könnyen előfordulhat, hogy az allergiás egyén meghal azután, hogy tudtán és akaratán kívül allergént fogyasztott. Ezért a génmódosított élelmiszereket engedélyező hatóságok számára az egyik legnagyobb probléma az allergének kimutatása, és aggodalmuk nem ok nélkül való.
Nagy Britanniában, a yorki táplálkozástudományi laboratóriumkutatói az 1998-as adatokat vizsgálva észrevették, hogy a szójaérzékenység egy év alatt 50 %-kal emelkedett. Az emelkedés egybeesett a génmódosított szóját tartalmazó élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatalával.
Amikor a Monsanto az egyik tudományos cikkben adatokat közölt a Roundup Ready-szója táplálkozástani hatásairól, világossá vált, hogy a génmódosított szójában lényegesen megnőtt a tripszin-inhibitor mennyisége (37). Ez olyan emésztést gátló fehérje, amelyről már korábban kimutatták, hogy allergén.
Újabb kutatások azt mutatják, hogy a Cry1A nevű toxin, aminek a génjét több Bt-növénybe is átvitték, azon kívül, hogy allergiát okoz, nagyon hatásos adjuváns (lásd a 43 hivatkozást), azaz olyan anyag, ami a vele együtt a szervezetbe kerülő más anyagok elleni immun-reakció kiváltását elősegíti. Az is lehetséges, hogy más transzgén-kódolta fehérjéknek is van ilyen adjuváns hatásuk. Az ilyen transzgén megnövelheti a génmódosított növényben eredetileg jelenlévő gyenge allergének hatékonyságát is.
StarLink nevű génmódosított kukoricát, amit az európai Aventis cég forgalmazott az Egyesült Államokban, az EPA (az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség) csak állati takarmányként engedélyezte. Ez a kukorica a Bacillus thuringiensis baktérium egyik olyan toxinját tartalmazza, amit Cry9C-nek neveznek. Kémcsőben ennek a toxinnak még a baktériumban termelt változata sem bomlott le elfogadható sebességgel, így a Star-Link kukoricát nem találták alkalmasnak emberi fogyasztásra. (2000 szeptemberében a Friends of the Earth több Egyesült Államokban forgalmazott élelmiszerben is kimutatott StarLink kukoricát.)
Amikor a StarLink-botrány kirobbant, a kukoricából készült ételek fogyasztása után sok ember észlelt magán allergiás tüneteket. Ezek közül sokan nem is tudták, hogy allergiásak a kukoricára. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint néhányuk anafilaktikus sokkot kapott. Még ma sem tudjuk biztosan, de lehetséges, hogy épp ők ették a transzgént tartalmazó kukoricát.
* * *
A parlagfű levelezőlistán valaki a parlagfű ellen glifozáttal való permetezést ajánlotta. Hát, én a mai világban, amikor egyre nő szervezetünk vegyszerterhelése, nem ajánlanám a totális gyomirtók használatát. Nézzük, mit is írnak erről Pusztaiék:
Mielőtt a Roundup Ready-szója forgalmazását engedélyezték volna az EU-ban, azt a megoldást választották, hogy a tagállamok, törvényeik szigorúságától függően, 8-20-szorosra emelték a maradványértéket. Ennek a változtatásnak a bevezetését különösen nehéz megérteni, mert a glifozát megemelt szintjének a környezetre és az egészségre gyakorolt hatását nem lehet megállapítani anélkül, hogy a glifozát humán toxicitását megvizsgálnák, ez pedig nem történt meg.
Dániában betiltották a glyphosate széleskörű használatát. (…) A legújabban közzétett dán adatok szerint ugyanis a talajvizek glyphosate-tartalma aggasztóan megnőtt, mert ez a hatóanyag vízben oldható. A dán előrejelzések szerint, ha ezt a növényvédő szert nem tiltanák be, vagy legalábbis nem korlátoznák, akkor az ivóvíz glyphosate-koncentrációja 10 éven belül elérheti az egészséget veszélyeztető szintet.
* * *
Darvas Béla: Virágot Oikosnak – Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén c. könyvében a glifozát is a kifogásolható gyomirtószerek között szerepel mutagén hatása miatt.
Fidusz
Hozzászólások:
Találkozóink: minden kedden 18.30-20 óra között
(1051) Budapesten a Nádor u. 34-ben. (A Kossuth tér metró megalló közelében.)
Távmásoló: 311-7855
Drótposta: etkpop@zpok.hu
Az oldalak szerkesztője: Fidusz