Bemutatkozás
GAIA Sajtószemle
Génpiszka Munkacsoport
"Cián" Munkacsoport
Vidravédelmi Munkacsoport
Közhasznúsági jelentés - 2003.
Közhasznúsági jelentés - 2002.
Olvasószoba
Egyéb zöld honlapok, adatbázisok
Keresők: Altavizsla, Heuréka
Szótárak:
- Molnos Angéla: A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzéke (Magyarító könyvecske)
- Magyar-angol szótár
- Magyar-német szótár
Menetrend: MÁV
Csillagnapló 17.: Bioetanol, Verespatak és Kumtor aranya
2006.06.26 14:32
A nem fenntartható módon előállított „bioetanol” energia-mérlege lehet, hogy negatív. Emellett a vízfelhasználás is jelentős. A verespataki környezeti hatástanulmány kapcsán pár bekezdés a kirgíziai kumtori aranybányáról és az ott 1998-ban történt ciánszennyezésről.
Magyar Nemzet Magazin – 2006. június 24., p. 29. T.Sz.T.: Bioetanol
Abban persze a kőolaj- és a bioetanol-termelés is nagyon hasonlít egymáshoz, hogy mindkettőnek vannak olyan költségei, amelyek elsőre nem nyilvánvalóak. Ezeket a rejtett költségeket mindnyájan megfizetjük, függetlenül attól, hogy vásárolunk-e a termékből. Ezek a költségek azok, amelyek közös környezetünket terhelik meg.
Az etanol járulékos költségei talán kevésbé láthatóak. Az, hogy sokszor több energiába kerül ennek az üzemanyagnak az előállítása, mint amennyit nyerhetünk a végtermékéből, önmagában kétségbe vonja, hogy beszélhetünk-e „zöld technológiáról”. Azaz legyen bármennyire is környezetkímélő az etanol égésterméke, előállítása során vélelmezhetően rengeteg fosszilis üzemanyagot égetünk el, ami megkérdőjelezi környezetbarát jellegét. (Természetesen elképzelhető olyan termelési mód, ahol az etanol alapanyagául szolgáló növény termesztéséhez és feldolgozásához csak és kizárólag megújuló energiaforrást, mondjuk szélenergiát használunk fel, ám ez egyelőre utópisztikus elgondolás.) Emellett nehéz számszerűsíteni azt a természetéi tehertételt, azokat a „költségeket”, amelyek a nagyüzemi mezőgazdálkodásból adódnak: a műtrágya- és vegyszerhasználatot, valamint az egyéb növények kiszorítását a termőterületről.
új keletű aggodalom a bioetanol előállításával kapcsolatos technológia vízigénye. A szerző idéz egy riportot egy illionisi kisvárosról, (ez az állam az amerikai kukoricatermesztés egyik fellegvára), amelynek lakói féltik víztározójukat, mivel az új etanol üzem napi hét és fél millió liter (!) víz felhasználását tervezi a gyártáshoz.
Ha valaki tehát azt gondolná, hogy az etanol tökéletesen „megújuló” energiaforrás, érdemes figyelembe vennie a tényet: 100 millió liter etanol előállításához háromszor ennyi vízre van szükség.
- -
Megjegyzés: ezek a felmerül problémák elsősorban a jelenlegi nagyüzemi mezőgazdaságra alapuló tömeges termelésre vonatkoznak. Azért az etanolt elő lehet állítani ökológiai gazdálkodással és talán a vizet is lehetne zárt rendszerben hasznosítani. (-fid-)
* * *
Olvasgatom a az RMGC verespataki aranybánya beruházásához készül kb. 5000 oldalas környezeti hatástanulmányt (kb. 1 GB méretű a teljes anyag, csak két CD-re tudtam kiírni a biztonsági másolatot.) A kockázatokról szóló részben felsorolnak néhány korábbi aranybánya balesetet. A kumtori aranybányánál 1998-ban történt ciánszennyezésnél azt írják, hogy nem volt egyetlen halott sem. Én kicsit másként emlékezem, ezért lekaptam a polcról a Bankfigyelő Hálózat által készített Heavy Footprint c. könyvet. És valóban, nem ennyire egyértelmű a helyzet. Gyorsan összefoglalom, hogy mit is érdemes tudni erről a balesetről.
A világ tíz legnagyobb aranybányája közé tartozó kumtori aranybánya Kirgíziában van, a Tien-San-hegységben, 60 kilóméterre a kínai határtól. Többek között az EBRD-től, a Világbank magáncégeknek kölcsönt adó szárnyától (IFC) kapott kölcsönből, és egy másik világbanki intézmény, a MIGA-tól kapott kockázati biztosítással építette meg a bányát egy kanadai cég, a Cameco. 1997-ben kezdték meg a termelést. A cég a kirgíz államtól tíz év adómentességet kapott. Mivel az országban nincs elegendő kapacitás az arany feldolgozására, annak egy részét külföldre kell szállítani.
Az aranybánya a tengerszint felett 4400 méteres magasságban, fagypont alatt működő, lényegében egy gleccser felszíne alatt elterülő külszíni fejtés. A cianid-tartalmú bányászati hulladékot egy gleccser tetején tárolják. A kutatások azt mutatják, hogy a bányát és övező gleccserek tömegegyensúlya negatív, vagyis a gleccserek olvadnak. Ezt támasztják alá azok az adatok is, amelyek szerint az elmúlt 40 évben felgyorsult a Tien-San-hegységben a gleccserek olvadása. Az erősödő éghajlatváltozás következtében ennek elég komoly következményei lehetnek, ha figyelembe vesszük, hogy a bánya évente több tízezer tonna nátrium-cianidot használ.
A bánya működéséhez a kezdetek óta számos baleset fűződik. 1995-ben egy helikopter lezuhanása következtében 15 ember halt meg. 1996 júniusában, még az építési munkálatok során történt balesetben halt meg egy munkás. 1997 augusztusában nagy mennyiségű salétromsav ömlött ki a területen.
A legnagyobb problémát az 1998. május 20-án történt ciánszennyezés okozta. Ekkor a Barskoon nevű falutól 8 kilóméterre egy cianidot szállító egy hídról belezuhant a Barskoon-folyóba. A 20 tonnás szállítmányból 1800 kg nátrium-cianid ömlött a folyóba, a szennyeződés még a Közép-Ázsia egyik fő turista célpontjának számító Iszik-Kul tóba is bejutott. Egy 1998. május 28-i újsághír szerint a ciánszennyezés következtében több mint ezer embert kellett orvosi ellátásban részesíteni, 93 főt kórházba kellett szállítani. Két ember meghalt, nyolc fő súlyos állapotba került. Egy nemzetközi vizsgálóbizottság ugyanakkor nem tudott halálesetről, miközben az orosz védelmi minisztérium jelentése egy halálos esetről számolt be. A baleset következtében 1998. június 9-én 4800 embert ideiglenesen áttelepítettek. Július elején egy független szakértő csoportot hívott meg a kirgiz parlament az eset kivizsgálására, de a bányavállalat nem engedte be őket a területre.
A baleset utáni időszakban kirgiz tudósok statisztikai elemzése szerint a környéken megnőtt a lakosság halálozási aránya. Miközben a baleset előtti négy évben összesen 40 embert halt meg Barskoonban, addig a balaset követően már egy év alatt 22 halálesetet regisztráltak.
A kirgiz környezetvédelmi miniszter szerint a ciánszennyezés által okozott közvetlen környezeti kár elérte a kilenc millió dollárt. A vegyesvállalatként működő kirgiz bányacég és a Cameco a térség lakóinak (többek között a turizmusból származó bevételkiesés ellentételezésére) fizetendő több millió dollár kártérítéséről kötött megállapodást a kirgiz kormánnyal. Ugyanakkor a kártérítés elosztása körül visszaélésekre derült fény, s 1999 májusában fellázadt a helyi lakosság. A 2005 máricusi kirgiz forradalom után kiderült, hogy a Cameco által kártérítésre fizetett pénz magas beosztású állami vezetők zsebébe kerül.
2000. január 20-án újabb baleset történt, amikor egy vegyianyagokkal megrakott teherautó zuhant le egy hídról, s 1,5 tonna ammónium-nitrát jutott a folyóba.
További információ az ügyről:
------------------------------------
Kumtor - the Poisoned Gold - Jozsef Feiler (in: Heavy Footprint: The World Bank Group and the Environment in Europe) and Central Asia
http://www.bankwatch.org/downloads/heavyfp/ch4.pdf
Kumtor Gold Mine, Kyrgyzstan
http://www.bankwatch.org/project.shtml?w=147581&s=153978
Kumtor aranya
http://www.etk.hu/cian/kumtor.htm
Fidusz
Hozzászólások:
Találkozóink: minden kedden 18.30-20 óra között
(1051) Budapesten a Nádor u. 34-ben. (A Kossuth tér metró megalló közelében.)
Távmásoló: 311-7855
Drótposta: etkpop@zpok.hu
Az oldalak szerkesztője: Fidusz