Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület - ETK


Bemutatkozás
GAIA Sajtószemle
Génpiszka Munkacsoport
Bankfigyelő Munkacsoport
Programok,akciók
Kiadványaink
Olvasószoba
Egyéb zöld honlapok, adatbázisok
Keresők: Altavizsla, Heuréka

Szótárak:

Menetrend: MÁV

Mozi

A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAMARA -

(International Chamber of Commerce - ICC)
világhatalom a kulisszák mögött

Május 3-5. között budapesten rendezi 33. közgyűlését az ICC. Jelen összeállításunk ezen alkalomból készült. Valószínűleg a sajtó is beszámol majd az eseményről, biztosan elmondják majd, milyen jó is nekünk, hogy ez az esemény pont itt Budapesten zajlik. Mi egy kicsit másképp látjuk ezt.

Az Ökotárs Alapítvány május 2-án, kedden 15 órakor Sajtó teaházat szervez, amelyen hazai és külföldi, közgazdász és környezetvédő szakemberek részvételével szeretnék elemezni a globalizációnak a környezetre és a helyi közösségekre gyakorolt romboló hatását, és bemutatni azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel az ICC segíti e folyamat továbbvitelét.

Lesz majd szabadtéri megmozdulás is /Seattle folytatódik/, csak hogy ne mulassanak nyugodtan a világgyarmatosítók. A részletekről érdeklődj az ETK-nál:
tel: 80/269-446
etkpop@zpok.hu


Az ICC-ben vállalt tagságon keresztül alakítják a vállalatok a nemzetközi kereskedelmet és befektetést serkentő szabályokat és politikát. Viszonzásul, a vállalatok számíthatnak az ICC szakértelmére és presztízsére, arra hogy képviseli az üzleti élet érdekeit a vállalatok pénzügyeit és működését be-folyásoló a kormányzatok és nemzetközi intézmények előtt. (ICC szórólap, 1998 november)

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) - más néven Világ Üzleti Szervezet - a világ nagyvállalatainak legnagyobb nemzetközi szervezete. A párizsi székhelyű szervezet 1919-ben alakult és több mint 130 országban jó néhány ezer tagot számlál. Noha állításai szerint általában véve a világ üzleti életének képviseletére szerveződött, valójában az ICC-ben meghatározó szerepet játszanak a fejlett országok nemzetekfeletti vállalatai, és a szervezet is ennek megfelelően működik.

Az ICC a leghatékonyabb világméretű üzleti szervezet - és a legambiciózusabb is. Az 1990-es évek közepén, Helmut Meucher Nestlé-főnök elnöksége alatt megújulva és modernizálva sikerült világ-szinten elérnie azt a kivételezett helyzetet, amelyet az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán ipari érdekcsoportjai élveznek.

  • Világkereskedelmi Szervezet (WTO)
A WTO által támogatott nemzetközi kereskedelmi és befektetés-politika irányait a világvállalatoknak a teljeskörű piaci hozzáférésre és a kereskedelmi korlátozásnak tekintett helyi szabályozások elsöprésére irányuló törekvése határozza meg. Az összes vállalati csoportosulás közül az ICC büsz-kélkedhet a WTO titkárságához fűződő legjobb kapcsolatokkal. Emellett az ICC képviselői rendsze-resen találkoznak a WTO nagyköveteivel, az üzleti elképzelések és célok bemutatása érdekében. Ricardo Perissich, a Pirelli igazgatótanácsi tagja szerint: "A világszinten működő cégek érdekeit hatékonyan képviseli az ICC az olyan nemzetközi fórumokon, mint a WTO. A számos egytémájú nyomásgyakorló csoportot övező lárma közepette, a nemzetközileg működő szervezeteknek erőtel-jes hangra van szükségük." Ennek eredményeként, a WTO egyezményei elsősorban a nagy nemzetekfeletti vállalatok érdekeit tükrözik.

  • Egyesült Nemzetek
Az ICC már 1946 óta az ENSZ hivatalos partnere az üzleti párbeszéd terén. Azóta az ENSZ és az ICC kapcsolata sokszor volt feszült vagy éppen ellenséges. Az elmúlt években azonban az ICC készséges partnerre talált Kofi Annan főtitkár személyében, új és virágzó ENSZ-ICC partnerséget kovácsolva. Ez arra szolgál, hogy az ICC a nemzetközi szabályozások felett ellenőrzést szerezhessen, hirdethesse az üzlet napirendjét az ENSZ-ben, egyben megelőzve a társadalmi szervezetek nyomása alatt álló ENSZ szervezetek üzlet-ellenes hozzáállását.

  • G-8 csúcstalálkozók
A legfejlettebb országok G-8-as csúcstalálkozójának előestéjén a házigazda kormányzat feje mindig találkozik az ICC elnökségével. "Ez a megbeszélés rendkívül hatékony eszköznek bizonyult az üzleti ajánlásoknak a csúcstalálkozó vezetői felé való közvetítésében." (az ICC honlapjáról)

Az ICC tagságának néhány jellemző képviselője: ABB, Bayer, CocaCola, Dow Chemical, Eastman Kodak, Fuji, Glaxo Welcome, Hewlett-Packard, ICI, Kraft Jacobs Suchard, McDonalds, Mitsubishi, Nestlé, Pfizer, Rio Tinto, Shell, Tetra-Pak, Union Bank of Switzerland, Volkswagen, Waste Management and Zeneca.
Az ICC vezetősége:
Elnök: Adnan Kassar (a Fransabank libanoni pénzügyi csoport elnök-igazgatója)
Alelnök: Richard McCormick (a US Council for International Business - a Nemzetközi Üzlet Amerikai Tanácsának elnöke)
Előző elnök: Helmut Maucher (a Nestlé elnöke és korábbi igazgatója, az Európai Ipari Kerekasztal korábbi elnöke)
Főtitkár: Maria Livanos Cattaui (1996-ig a davosi Világgazdasági Fórum főszervezője)
Az ICC napirendje a 2000. évre

  • Nyomásgyakorlás a kereskedelem és befektetés felszabadítása érdekében
A Világkereskedelmi Szervezet seattle-i miniszteri konferenciája után az ICC "legfőbb stratégiai célja" a "kereskedelmi liberalizáció lendületének visszaállítása" lett. Az ICC az akarja, hogy a WTO tovább nyissa a piacokat világszerte, különösen a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások előtt, valamint követeli, hogy a WTO-szabályok védjék és liberalizálják a külföldi befektetéseket is.
  • A gazdasági globalizáció "eladása"
"A globalizációtól való félelem és a nemzetekfeletti vállalatok növekvő bírálata különös kihívást jelent az ICC számára" (Maria Livanos Cattaui, az ICC főtitkára, 2000 március). Az ICC kihirdette, hogy fel fog lépni az ellen, amit a gazdasági globalizáció természetét és hatásait illető "információ-hiánynak" hív.
  • A kötelező érvényű jogszabályok elkerülése
Míg az ICC egyrészt nyomást gyakorol a kormányokra és a nemzetközi szervezetekre, hogy a nagyvállalati érdekek védelmében jogilag kötelező érvényű szabályokat alkossanak, ugyanakkor az alapvető társadalmi, erkölcsi és környezeti problémák megoldásában az önkéntes hozzáállást és a piaci eszközöket támogatja. Ily módon az ICC megpróbálja elkerülni az üzleti világ globális jogi szabályozását.
  • A nagyvállalatok arculatának javítása
Az ENSZ és az ICC "Global Compact" terve erősíti az a hitet, miszerint a gazdasági globalizáció - ha jól működtetik - áldás az emberiség és legfőképpen a szegények számára. AZ ENSZ-ICC kapcsolat arra szolgál, hogy a nemzetekfeletti vállalatok megkapják az ENSZ "védjegyét", és ezáltal barátságos, jótevő óriásokként jelenhessenek meg a világban.

Az ICC felfedése: a vállalati uralom ellen

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által képviselt nemzetekfeletti üzleti világ napjainkban óriási hatást gyakorol az emberi egészségre, a környezetre, a fejlődésre és az emberi jogokra egyaránt. Mindenki abban reménykedik, hogy a gazdasági jólét valós emberi fejlődést és környezeti biztonságot hoz majd magával. A nemzetekfeletti vállalatok tényleges tevékenysége azonban gyakran éles ellentétben áll ezekkel a reményekkel. Emellett közvetlenül is veszélyezteti a demokratikus döntéshozatalt mind helyi, mind pedig világszinten, ha a gazdagság és a hatalom a nagyvállalatok és az őket képviselő nemzetközi intézmények - mint az ICC - kezében összpontosul.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által hirdetett kereskedelmi és befektetési liberalizáció egyre növekvő ellenzékkel találja magát szembe az egész világon. Ezt a folyamatot jelzi az OECD Több-oldalú Befektetési Egyezményének (Multilateral Agreement on Investment - MAI) elsüllyesztése 1998-ban, és a WTO tavaly decemberi seattle-i konferenciájának kudarca az utcai tömegtüntetések közepette.

Annak érdekében, hogy a régi, egyenlőtlen és elnyomó kereskedelmi rendszert a XXI. században egy új, társadalmilag igazságos és fenntartható kereskedelmi keret váltsa fel, a nagyvállalatok politikai hatalmának csökkentésére van szükség. Ennek első lépéseként, a kormányoknak meg kell szüntetniük az ICC jelenlegi, kivételezett státuszát, ami lehetővé teszi, hogy befolyásolja a WTO, a G-8, sőt az ENSZ és más nemzetközi szervezetek által szabott politikai irányvonalat.

A gazdasági központosítás és az óriásvállalatoktól való függőség korlátozása bármely, a vállalatok politikai hatalmának csökkentésére irányuló erőfeszítés szükséges része. Ahelyett, hogy a nemzetekfeletti vállalatok működésének szabályozását önkéntes és önbevalláson alapuló irányelvekre hagynánk, a folyamatos nyomonkövetést is magába foglaló törvényi keretet kell kifejleszteni, ami szabályozza viselkedésüket a világ színpadán.


A Bankfigyelő Hírlevél ICC-különszáma


© Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, 2000